Az Azul sorozat: melyiket érdemes beszerezni?

Azul

2018
2-4
~45 perc

Sosem csináltam belőle nagy titkot, hogy az Azul az egyik kedvenc játékom. Azonban aki csak most szerzett tudomást erről a társasjátékról, bizony nincs egyszerű dolga, mert az első Azul megjelenése óta két újabb verzió is elérhetővé vált a piacon, és nem tagadhatjuk, egyik szebb a másiknál. Ebben a posztban összehasonlítom a 3 játékot, és tippeket is szeretnék adni azoknak, akik még dilemmáznak rajta: melyiket is kéne választani?

Azul (2017)

Az első Azul bombaként robbant a társasjáték-fanatikusok körében. Ez a játék szép és tartós elemekkel és egyszerű mechanizmussal dolgozik, ezt pedig frappáns pontozási rendszerrel tarkítja – egyszóval egy szuper absztrakt stratégiai játék.

Azul társasjáték - doboz, manufaktúrakorongok és csempék

1. Gyűjtögetés és építés

Az összes Azulnak közös eleme a mintázat-készítés, legyen szó csempékről vagy üvegtáblákról. Ezeket a játékelemeket minden fordulóban egy közös készletből, ún. manufaktúra korongokról lehet begyűjteni. Az eredeti játékban a  gyűjtögetés  során elvehetjük az adott színből az összeset egy manufaktúráról, vagy a középre söpört elemekből. Amikor a manufaktúráról elveszünk elemeket, a maradékot (a többi színt) be kell középre söpörnünk. Aki először vesz a középső halmazból, megkapja az első játékos jelölőt és ezzel kap egy pontlevonást is.

Azul társasjáték - gyűjtögetés
Gyűjtögetés és építés az Azulban

Ezek után a csempéket lehelyezzük a játékostáblánkra a gyűjtögetés körében, ezt hívjuk építésnek. Ha több csempét veszünk el egy színből, és nem tudjuk mindet egy sorba lerakni, akkor a felesleges darabokat le kell dobnunk a padlóra (összetörnek), és mínusz pontokat érnek. A gyűjtögetés és az építés mindig egymást követi a játékos körében. Ha sikerült kiraknunk egy sort, a forduló végén abból a sorból egyet átemelünk a falra és az alapján, hogy hány szomszédja van az így lerakott csempének, pontokat szerzünk. A játék addig tart, amíg valaki egy teljes sort ki nem rak a falán, vagy el nem fogynak a csempék a zsákból.

2. Pontszerzés

Ebben az Azulban minden forduló végén értékeljük az aktuálisan szerzett csempéket. Minél több szomszédja van a falra helyezett csempének (függőlegesen és vízszintesen), annál több pontot ér. A játékvégi pontozás során plusz pontok szerezhetők a falon lévő teljes oszlopok, soron után, valamint akkor, ha valaki egy színből az összes csempét (5-öt) kirakott a falra.

Azul társasjáték - játékostábla A oldal
Játékostábla: bal oldalon a csempék gyűjtőhelye, jobb oldalon pedig a fal

3. Vélemény

Az Azul mai napig töretlen sikere annak köszönhető, hogy remekül játszható 2 játékossal (2-4 fős egyébként) és igazán könnyen elsajátítható.

Nem kell nagy társasjáték-őrültnek lenni ahhoz, hogy az ember beleszeressen – tipikus belépő játék lehet a kezdő társasjátékosok számára.

A Next Move Games azonban az Azul sikerén felbuzdulva nem volt rest, és következő években kiadtak egy-egy új Azul játékot. Lássuk mik is ezek!

Azul: Sintra üvegcsodái (2018)

A Sintra üvegcsodái alapmechanizmusában ugyanaz, mint az első Azul, de az építés és pontszerzés egészen máshogyan működik benne. A játékban színes üvegtáblákkal igyekszünk a palota ablakait díszíteni. A játékosok táblája 8 sávból áll, amit minden játék előtt véletlenszerű sorrendben helyeznek el, így minden játék egy kicsit más lesz. Egy ilyen sávban 5 üvegtáblának van hely. A játék továbbra is 5 színnel dolgozik.

Azul: Sintra üvegcsodái társasjáték - manufaktúrakorongok

1. Gyűjtögetés és építés

Az üvegtáblákat itt is manufaktúra korongokról gyűjtik be a játékosok. Azonban itt van egy fontos különbség az építést illetően: van ugyanis egy üvegműves bábu, amit a sávok felett mozgathatunk. Ez a bábu jelzi, hogy mely sávok elérhetők az aktuális fordulóban a játékos számára – az a sáv, ami felett az üvegműves áll, illetve minden tőle jobbra elhelyezkedő sáv. Az építkezés során a játékos az adott körben elvett üvegtábláit csak egyetlen sávba építheti be. Ha a játékos a legutolsó sáv felett van már, és nem tudna rakni (vagy egyszerűen nem akar) egy kört elpasszolhat, és a legelső sáv fölé mozgathatja a bábut. A Sintrában nincsen külön pontozás fázis a fordulók végén, itt ez mindig a játékosok körében zajlik, amikor épp elkészítettek egy sávot.

Azul: Sintra üvegcsodái társasjáték - játékostábla A oldala
Játékostábla a Sinta üvegcsodáiban

2. Újdonságok

A Sintra behoz még egy érdekes pluszt, mégpedig azt, hogy a játék összesen 6 fordulóból áll, és a játék elején kisorsoljuk, hogy melyik fordulóban melyik szín lesz a kitüntetett. Ha pl. az adott fordulóban a fehér szín a kitüntetett, és a játékos egy olyan sávot rakott ki, amin vannak fehér üvegtáblák, akkor ezek darabjáért +1 pontot szerezhet. Ezen kívül a pontozásnak még van egy érdekes „lavinaeffektusa”, amitől a játékosok pontjai rendesen meglódulhatnak. Amikor a sáv elkészül, egy üvegtáblát az alsó rekeszek egyikébe helyezünk, és ekkor nem csak az ott látható pontszámot kapjuk meg, hanem minden, már korábban félig vagy teljesen beépített rekesz pontszámát, ami az aktuális rekesztől jobbra található. Így aztán kell egy kis taktika, ha az ember a lehető legtöbb pontot akarja kihozni a lépéseiből – akárcsak az első Azulban.

Azul: Sintra üvegcsodái társasjáték - pontozótábla joker színekkel és törött üveg sávval
Pontozótábla a fordulók kitüntetett színeivel és a törött üveg sávval

A Sintra másik érdekessége, hogy itt sokkal szigorúbb a pontlevonás. Ebben az esetben is azok a táblák, amiket nem tudunk lerakni, összetörnek, és ekkor a játékosok lépnek a jelölőjükkel a „törött üveg sávon” (a pontozótáblán). A játék végére így akár -18-nál is több mínusz pont szerezhető, ami rengeteg!

3. Vélemény

A Sintrát tehát leginkább „szívatós” játékként jellemezném, ugyanis itt nincs annyi lehetőségünk az építkezés fázis során az üvegtáblák lehelyezésére, így ha 6-nál több üvegtáblát kényszerülünk egyszerre elvenni, akkor bizony sok törésre kell számítanunk. Ez a játék egyébként hasonlóan esztétikus, tartós játékelemekkel rendelkezik, mint az első Azul, csak egy kicsit más gondolkodást igényel, és több benne a játékosok közötti interakció.

Azul: A királyi pavilon (2019)

A királyi pavilon esetén az előző két játék gondolatainak vegyítésével és néhány új ötlettel egy igazán különleges koktél állt elő. 🤩

Azul: A királyi pavilon társasjáték - játékostábla A oldal
Játékostábla A királyi pavilonban

1. Hasonlóságok

Ami megmaradt az alapjátékból: a manufaktúra korongok, a csempék (ugyanaz az anyag, csak más színek és rombusz forma) és a pontozás alapötlete (a szomszédos csempék után jár a pont, és pluszpontok szerezhetők bizonyos motívumok után a játék végén). A játékostáblák A” és B” oldala is nagyon hasonló, ugyanis a B” oldal itt is egészen a játékosra bízza, melyik színt hova akarja tenni.

Azul: A királyi pavilon társasjáték - játékostábla B oldala
A játékostábla "B" oldala A királyi pavilonban

A Sintrából átvette a 6 forduló ötletét, és azt, hogy minden fordulóban van egy kitüntetett szín, amit A királyi pavilon jokerként alkalmaz – ezzel pedig jelentősen csavar a játékon. További hasonlóság, hogy itt is egy dobozba (óratorony) dobjuk az építéshez használt csempéket a pontozás során. Ezen kívül van még egy kis egyezés, mégpedig az, hogy a játékostáblán itt is vannak kis szimbólumok, amelyek „körbeépítésével” plusz pontokat lehet szerezni – a Sintránál hasonló szimbólumokat találunk a rekeszek között az A” játékostábla alján.

Azul: A királyi pavilon társasjáték: pontozótábla a fordulójelölővel és a bónuszcsempékkel
Pontozótábla a fordulójelölővel és a bónuszcsempékkel

2. Újdonságok

Azért beszéljünk egy kicsit A királyi pavilonról a többi Azultól függetlenül is. Hűha! Hát ez a játék valami egészen más, és teljesen új szintre emeli az Azul-élményt!

Azul: A királyi pavilon bemutató
Az új játék látványra sokkal izgalmasabb, ugyanis itt hatágú csillagokat (vagy ha jobban tetszik: 6 szirmú virágokat 🌸) rakunk ki rombusz formájú elemekből.
  • Frusztrált eddig, hogy a csempéket egyből be kell építened? A fordulót itt két részre osztották, és így bekerült egy külön építés fázis, ahol az egész forduló során begyűjtött sok-sok csempédet kedved szerint rakosgathatod.
  • Zavartak a mínuszpontok a csempék után, amiket nem használták fel, és leginkább az zavart, hogy nem tudtál ellene semmit tenni? A királyi pavilonban négy csempét elraktározhatsz a következő fordulókra, így nem kell semmit összetörnöd!
  • Nem tudtál egy színből eleget összegyűjteni ahhoz, hogy kirakhasd, amit szeretnél? Ha van jokerszín az elvett csempéid között, ezekkel kipótolhatod a hiányt. Ezen kívül van még egy lehetőséged, hogy az építés fázisban plusz csempékhez juss hozzá: ha az építés során sikerül valamilyen szimbólumot bekerítened, 1, 2 vagy 3 bónuszcsempét választhatsz a pontozótáblán látható készletből.
Azul: A királyi pavilon társasjáték - manufaktúrakorongok

Egyszerűen minden jó ebben a játékban, nem lehet róla rosszat mondani. A kinézetére is 10 pontot adnék, hiszen gyönyörű csillagokat rakunk ki, amikre öröm ránézni! Bár egy picit zavarnak a játék színei, nekem túl harsányak, de ez tényleg egyéni ízlés kérdése. A királyi pavilon előtt ettől még le a kalappal!

Összegzés

Mindhárom Azul nagyszerű stratégiai társasjáték, és mivel mindháromnak hasonló az alapmechanizmusa, így mindegyik hasonlóan élvezetes. De! A sorrend nálam egyértelműen a következő:

  1. A királyi pavilon
  2. Azul (eredeti)
  3. Sintra üvegcsodái

Meg is mondom miért: A királyi pavilont azt hiszem, nem kell magyarázni, nagyszerű a maga nemében, ötvözi az előző játékok előnyeit, és még sokféle újdonságot is tesz hozzá, egyszerűen kimaxolja a játékélményt.

Az eredeti Azul annyira letisztult a harmonikus a színeivel és a mintáival, az egyszerű játékmenetével, hogy nem hiányozhat a polcomról.

Azul társasjátékok manufaktúrakorongjai: Azul, Sintra üvegcsodái, A királyi pavilon

A Sintra üvegcsodáit azért soroltam harmadik helyre, mert úgy érzem, itt kicsit nagyobb szerepe van a szerencsének, mint a többi Azul játékban. Az előkészületektől függően kialakulhat olyan helyzet, hogy bizonyos színeket épp egyáltalán nem tudunk lerakni (tudom, extrém eset, de én már belefutottam, és nem csak a játék vége felé). Így pedig tehetetlenek vagyunk, a mínusz pontok ellen nem tudunk túl sok mindent csinálni – el kell őket viselni. Itt még nagyobb szerepet kap az interakció, a versengés, az hogy figyeljük, a másik játékos mit tud lerakni és mit nem. Úgy érzem, itt a lépéseket nem lehet olyan okosan, ügyesen előre megtervezni és talán ez zavar a Sintrában leginkább.

Tehát a fenti érvek alapján érdemes elgondolkodnotok, hogy milyen játékélményt is kerestek az Azulban. A kezdőknek az első Azult vagy a Sintrát ajánlom, mert A királyi pavilon már igen összetett tud lenni. Ha nem szeretitek annyira a szerencsefaktort és nem ebben a játékban akarjátok egymás szívatásában kiélni magatokat, akkor az első vagy a harmadik Azult ajánlom tapasztalattól függően. A lényeg: az egyiket mindenképp próbáljátok ki, mert megéri. Ez a nagyszerű játék mindenképp be fogja magát lopni a szívetekbe! 😍

Asking the real question: miért nincs még 5-6 fős kiegészítő? 😥 Jövőre inkább egy ilyen kiegészítőt szeretnék kérni Santa Next Move Games-től (az 1. vagy a 3. Azulhoz) és nem egy negyediket! 😁 Nem járja, hogy csak 4-en tudjuk játszani, többen is szeretnénk!
Az Azul társasjátékok csempéi: Azul, Sintra üvegcsodái, A királyi pavilon

Kapcsolódó bejegyzések

Ajánló07/06/2020

Időzítés mint a stratégia kulcseleme – Tzolk'in

Kritika06/28/2020

Szellemek szigete – analízis paralízis a köbön

Ajánló06/23/2020

Homályrév – A társasjáték-evolúció újabb nagy mérföldköve