Hogyan játsszuk a Kanagawát?

Amikor először kezembe vettem a Kanagawa játékszabályát kicsit elveszve éreztem magam. A szabálykönyv nehezen átlátható, és többszöri átolvasás után sem feltétlenül lehet jól értelmezni. Ezért úgy gondoltam, a friss játékosokat megkímélném az értetlenkedéstől – olvassátok el ezt a bejegyzést és minden világos lesz számotokra!

A játék célja

A játék célja, hogy elkészítsünk egy 11 elemből álló festményt hosszú, egybefüggő évszakkal, minél több figurával és természetesen minél több pont gyűjtésével. Pontjaink származhatnak:

• tanulókártyákon szereplő „harmóniajelekből”,
• a leghosszabb egybefüggő évszakhoz tartozó tanulókártyákból,
• valamint oklevelekből – ezeket különböző célok elérésekor nyerjük, általában a festményünkön megjelenő figurák kombinációi után.

Előkészületek

Helyezzétek az iskolatáblát az asztal közepére! Keverjétek meg a 72 tanulókártyát (4 különböző figura: emberek, állatok, fák és épületek), majd képpel lefelé egy pakliban helyezzétek a játéktér mellé. Osszatok minden játékosnak két ecsetet és egy kezdőkártyát. Az első játékoshoz kerül ezen kívül a Nagymester és a Segéd figura. Válogassátok ki színek szerint az Oklevélkártyákat és helyezzétek a játéktér szélére.

A 4 különböző figura: emberek, állatok, fák és épületek

A játék menete

Az iskolatábla első sorába húzzatok fel annyi tanulókártyát, ahányan játszotok. A piros színű mezőkre képpel felfelé kell felhelyeznetek a tanulókártyát. Ezután a játékosok eldönthetik, hogy

1. passzolnak és megnézik a további kártyákat
2. elvisznek egy oszlopból minden kártyát és beépítik a festményükbe, vagy a műhelyükbe.

Ha az első játékos passzol, a második játékoson a sor és így tovább. Egy játékos csak akkor nem választhatja a passzolás akciót, ha rajta kívül mindenki elvett egy oszlopnyi kártyát, ilyenkor neki is ezt kell választania. Akik elvitték a kártyákat, megpróbálják őket lehelyezni, akik pedig passzoltak, számukra a következő sorba további kártyák kerülnek fel (így ők még több kártyát vihetnek majd el).

Amikor elviszünk egy oszlopnyi kártyát (1-4 db), akkor azokat tetszésünk szerint a műhelyünkhöz vagy a festményünkhöz illeszthetjük. A kezdőkártyánk a felső része a festmény, az alsó, barna része a műhely. A tanulókártyáknak pedig jobb oldalán találjuk a festmény, a bal oldali barna csíkon pedig a műhely részt.

Zöld és szürke festék birtokában két lapot is a festményükhöz illeszthetünk

A festményekhez mindig tartozik egy évszak, aminek a jelölését a jobb felső sarokban láthatjuk. Ritka esetben itt egy vihar szimbólumot látunk, amelyet a négy évszak jokerjeként értelmezhetünk, vagyis bármelyiket helyettesítheti. Ezen kívül a festményeken különböző tájak vannak, melyeket adott színű festékkel lehet megfesteni: dombok - zöld, hegyek - szürke, folyó – kék, illetve pusztaság - sárga. Néhány lapkán emellett fákat, embereket, állatokat, épületeket valamint harmóniajeleket is láthatunk. Célunk, hogy ezek különböző kombinációinak megfestésével a lehető legtöbb Oklevelet (a lehető legmagasabb pontszámmal) begyűjtsük.

Egy festményt akkor festhetünk meg, ha a műhelyünkben van hozzá megfelelő festékünk, illetve elegendő ecsetünk. Ha ezek teljesülnek, az ecsete(ke)t a megfelelő szín(ek)re tesszük a műhelyen, és a tanulólapkát úgy rakjuk le a kezdőlapka mellé, hogy az egy egybefüggő festményt adjon, és a lapka műhely része ne látszódjon. Fontos szabály, hogy egy körben egy ecsetet csak egyféle festékbe márthatunk, így körönként maximum 2-3 új elemmel gazdagodhat a festményünk.

Ha a megszerzett tanulólapkát inkább a műhelyünkbe építenénk be, ezt mindenféle költség nélkül megtehetjük. A lapkák műhely része általában új színeket ad a palettánkhoz, valamint segítségükkel új ecsetekhez, harmóniajelekhez, és háromféle bónuszhoz juthatunk hozzá:

• irányzék – lehetővé teszi egy ecset újbóli alkalmazását a fordulóban (lásd később)
• kéz – lehetővé teszi a tanulókártyák elraktározását
• segéd figura – hozzánk kerül a segéd figura, így mi válunk a következő forduló kezdőjátékosává (Akinél a Segéd van, hozzá kerül a forduló elején a Nagymester. Ha több játékos is Segéd-bónuszt kapott a fordulóban, a Segéd végül ahhoz kerül, aki legutoljára szerezte ezt a bónuszt.)

Az műhely bővítése során a lapkát a műhely felével a kezdőkártyánk műhely része alá csúsztatjuk. Az így megszerzett új színek akár már az adott körben felhasználhatók a festéshez. A műhely akármennyi kártyát tartalmazhat.

Tanulókártyák későbbi felhasználása

Alapból egy fordulóban a játékosok kötelesek az összes tanulókártyát felhasználni amit szereztek, vagy festésre vagy műhelybe építésre. A piros kezet ábrázoló szimbólum birtokában azonban egy kártyát a játékos „elraktározhat” a következő körig, hogy akkor használja fel.

Oklevelek

4 fa megfestéséért magunkhoz vesszük az oklevelet és egy viharlapkát

Minden játékos a köre végén köteles ellenőrizni, hogy a jelenlegi festményével szerezhet-e már oklevelet. Minden kategóriában csak egy oklevél szerezhető! A kategória az oklevelek színére vonatkozik. Ha a játékos már megszerezhetné az adott kategóriában a legkisebb értékű oklevelet, pl. megfestett 4 fát; ekkor dönthet úgy, hogy elveszi az 4 fáért járó oklevelet, vagy lemondhat róla hogy inkább 5 fa festésére vállalkozzon több pontért. Ebben az esetben azonban számára többé az az oklevél már nem elérhető, amiről egyszer már lemondott! A játékos minden fordulóban csak egy oklevelet vehet el, függetlenül attól, hogy hányat teljesített a fordulóban.

A viharlapkával egybefüggő évszakot alkotunk

Vannak oklevelek, amelyek a pontokon kívül egyéb előnyökhöz is juttatják birtokosaikat: újabb ecsetekhez, első játékos jelölőhöz vagy viharlapkához. Utóbbi a már korábban említett joker szerepét tölti be, vagyis ezzel a festményen bármely évszakjel letakarható (hogy ezáltal egy hosszabb egybefüggő évszakhoz jusson a játékos).

Egy ecset újbóli alkalmazása: irányzék

Alapvetően egy fordulóban egy ecsetet csak egyszer használhatunk, azonban ez alól lehet kivétel. Minden játékos kezdőlapkáján látható egy piros „oda-vissza nyíl”, amit a játékszabály irányzéknak nevez. Ennek birtokában a játékosok fordulónként egyszer egy ecsetet átmozgathatnak egy másik színre, ezáltal újra használva azt. Mivel egy irányzékot a játék elejétől kezdve minden játékos birtokol, ezt az akciót mindenki megteheti fordulónként egyszer, aki további ilyen irányzékokhoz jut, azokat is mind felhasználhatja egy fordulón belül egyszer (tehát egy fordulóban több irányzék is használható, ha többet birtoklunk).

A játék vége és pontozás

A játék véget ér, ha egy játékos lehelyezte a festményének 11. elemét (a kezdőkártyával együtt).

A pontozás során összeadjuk a festményen és a műhelyben szereplő harmóniajeleinket, (az áthúzott harmóniajeleket értelemszerűen levonjuk), 1-1 pontot ér a hosszú festményünk minden egyes eleme, valamint további 1-1 pont jár a leghosszabb egybefüggő évszakunk lapkái után. Ezen kívül össze kell adnunk az okleveleink értékét, akinél pedig a Nagymester figura maradt, +2 pontot kap. A legtöbb pontot elérő játékos nyeri a játékot.

Kinek ajánlom?

A Kanagawa egy kedves, gyönyörű kialakítású, nem túl bonyolult családi stratégiai játék. Az egyetlen problémám vele a szabálykönyv volt, amin ezzel a bejegyzéssel talán tudtam segíteni. 😊 Gyerekekkel mindenképpen könnyen játszható, hiszen semmilyen szöveges elemet nem tartalmaz, és a különböző szimbólumok maguktól értetődőek. A játékhoz mindenkinek jó szórakozást kívánok! 😉

+ Yokai kiegészítő

A játékot színesítheti a Yokai kiegészítő, ami új témákat hoz a játékba (esernyők, lampionok és papírsárkányok), valamint a kis Yokai bábukat, amelyeket a játékosok egymás között adogatnak, mint a “forró kenyeret”: akinél ezek a játék végén megmaradnak, mínusz pontokat kap.