Mesebeli lények és mechanizmusözön: Macskák szigete

A Macskák szigete egy 2020-ban megjelent társasjáték, amiben egy egzotikus sziget mitikus macskáit igyekszünk megmenteni egy közelgő katasztrófától. Ez a társasjáték már messziről felismerhető a színes macska meeple-ökről (fabábuk) és a tetriszelemekre pingált furcsa küllemű macskákról. Nem beszélve a dobozbelsőbe nyomtatott „ide ültesd a macskádat” feliratról. Macskaőrültek, most kapaszkodjatok meg…

Áttekintés

A Macskák szigetében a játékosok célja, hogy minél több macskát és kincset mentsenek ki a szigetről mielőtt megérkezik Sötétkéz Vesh hadserege és elpusztít mindent. Gyakorlatilag a játékosoknak 5 forduló alatt minél több tetriszelemet kell lehelyezniünk a megfelelő módon a négyzethálóval ellátott hajótáblájukra. A macskákat dobozokban lehet a hajónkra szállítani, és az, hogy hány dobozt tudunk összegyűjteni, meghatározza, hogy hány macskát szerezhetünk az adott fordulóban. A macskák 5 családba rendezhetők a színük alapján: piros, narancs, zöld, kék és lila. Van még egy joker faj is, ezek az Oshaxok, melyekről a lehelyezéskor el kell döntenünk, milyen színűnek számítanak.

A játék igen sokszínű, az érdekes mitikus-macskafaj-tematikán kívül ugyanis sokféle mechanizmust ötvöz magában, nem csupán a tetriszelem-pakolgatást. Az elemekért fizetnünk kell (a fizetőeszköz a hal, minden fordulóban van bevétel), és az akciók nagy része kártyákhoz van kötve (igen, egy nagy kupac kártya is van a dobozban). A kártyákat a játékosok egymás között draftolják (kiválogatják), illetve egyéni-, és közös küldetések szereznek a játék során, melyek plusz pontokat hoznak nekik a játék végén.

Egy forduló menete

Minden forduló elején a játékosok kapnak valamennyi halat (játékosszámtől függ), illetve a kezdőjátékos felhúz a szigettábla két oldalára adott mennyiségű tetriszelemet a zsákból. Ezután kiosztjuk a játékosszámnak megfelelő mennyiségű kártyát a játékosoknak, akik ezután ezt körbeadogatják, ám a klasszikus draftoláshoz képest itt most két kártyánként történik a kiválogatás, tehát dupla tempóban. Ezután a játékosok eldöntik, mely kártyákat akarják megtartani, ezeket ki kell fizetniük a halkészletükből.

Miután mindenki kifizette az új kártyákat, a küldetések kijátszása következik (kék szélű kártyák). Majd ezt követi a macskamentő fázis, amikor a játékosok kiválasztanak valamennyi zöld szegélyű kártyák a kezükből: ezeken egy gyorsaságérték (cipő) található és/vagy egy kosár. A kosár közvetlenül a macskák megszerzéséhez szükséges, míg a gyorsaságérték alapján áll fel a játékossorrend fordulóról fordulóra. A sorrend alapján a játékosok a sziget jobb és bal oldaláról macskalapkákat vásárolnak és elhelyezik a hajójukon.

Miután mindenki passzolt (nem tud több macskát szerezni), következik a kincsfázis. Ebben a fázisban játszhatók ki a sárga kincskártyák és a barna Oshax-kártyák. A kincsek 1-4 négyzet méretű tetriszlapkák, a kisebbek csak helykitöltő szereppel bírnak, míg a ritka kincsek pontokat is érnek. Az Oshaxok a már említett joker macskák, melyeknél egy tetszőleges színű macskameeple-lel jelöljük, hogy milyen fajta macskának számítanak. Az Oshaxok ugyan a legnagyobbak (6 négyzet méretűek), de összesen csak 6 darab van belőlük a játékban.

Miután mindenki kijátszotta a kincskártyáit, kezdődhet a következő forduló – a szigettáblán a kalózhajót pedig egy mezővel jobbra kell mozgatni. A megmaradt halakat és kártyákat megtarthatjuk.

Stratégia

A hajónk hatékony feltöltése a játékbeli stratégia egyik sarokpontja, mégpedig azért, mert közel sem lesz lehetőségünk feltölteni az egészet a játék végéig – egy tetriszes játéktól ez meglehetősen furcsa, nem!? A játékban arra fogunk törekedni, hogy a lehető legtöbb szobát kitöltsük (7 szoba, a négyzetek bal felső sarkában szimbólum jelöli őket) és a lehető legtöbb egeret letakarjuk. Oké, de eddig még csak azon munkálkodunk, hogy ne kapjunk mínusz pontokat (szobánként -5, egerenként -1 pont). Ezen felül a pontgyűjtésnek két forrása van: a macskacsaládok és a küldetések. Egy macskacsalád legalább három, azonos színű, egymással érintkező macskából áll, tehát az azonos színű macskákat érdemes egymás mellé letenni, és persze ha soktagú egy-egy család, azt busásan jutalmazza a játék.

A küldetések a játéknak egy üde színfoltját adják: furcsábbnál furcsább pontozós célok, köztük vannak titkosak (egyéniek) és nyilvánosak (közösek) is. A vaskos kártyapakliban rengeteg küldetést találunk, és egy-egy játék alkalmával 4-5 db biztosan összegyűlik mindenki előtt – a fenti szabályokon kívül tehát még arra is figyelni kell, hogy minél több küldetésünknek eleget tegyünk. Kifejezetten kellemes egyébként, hogy a küldetésekkel mínusz pontot nem lehet szerezni – ha már a szobák egy-egy üres kis foltja esetén ennyire vastagon tud fogni a ceruza, legalább ennyi örömünk legyen, nem?

Vélemény

A Macskák szigete egy hihetetlenül sokszínű családi stratégiai játék, ami egy absztrakt tetriszelem-pakolgató játékon messze túlmutat, hiszen ennél jóval több mechanizmust ötvöz magában: draftolás, bevétel, változó játékossorend és rejtett győzelmi pontok. A játék jó nagy helyet kíván, a doboz hatalmas, a játéktáblák szintén nagyok, de mutatósak. Annak ellenére, hogy nem vagyok macskarajongó, a dizájn nekem nagyon tetszett, van egy sajátos, mesébe illő hangulata; a macskákat a lapkákon nem nevezném háziállatnak, sokkal inkább fenséges, mitikus lényeknek (a piros cicáknak agancsuk van, a zöldeknek bundáján pedig kristályok nőnek). Mindegyik családról egyébként egy kis háttérsztori olvasható a doboz oldalán, ami szintén plusz tematikus elem. A macska meeple-ök igazán egyediek, és egyértelműen hozzáadnak a játékélményhez, még ha relatíve keveset is használjuk őket.

Elsőre bevallom, kicsit nehéz volt megbirkózni a különös tematikával és a sok mechanizmussal tűzdelt, számomra kissé kaotikus játékmenettel. Egy ideig nem állt össze a kép, de néhány játék után valahogy hozzászoktam a játék álomszerű légköréhez. A játékra valahogy rásimult ez a furcsa tematika, és nem dobta le magáról. A küldetések igazán izgalmas részét képezik a játéknak, ugyanis itt a legváratlanabb dolgokért járhatnak plusz pontok (legyen pontosan 6 db küldetésünk a játék végén, legyen teljesen üres az étkező stb.), ezért amíg nem ismerjük az összes küldetést, elég nehéz keresztbe tenni a másiknak. Bár a draftolás miatt jó esélyünk van arra, hogy az ellenfél által megszerzett kártyák egy részére rálássunk.

Maga a játék egyébként nem könnyű, főleg a sok kártya miatt, hiszen fordulóról-fordulóra értékes lapokkal találkozunk, de jól meg kell fontolni, mi az, amire tényleg szükségünk van. Ezért egy családi variánssal is játszható a játék, ahol nincs fizetőeszköz, nincsenek macskamentő/kincskártyák, csak leegyszerűsített küldetések, hogy azért mégis legyen mire törekedni. Így egy könnyebb, de nem kevésbé élvezetes társasjátékot kapunk, amit a fiatalabb korosztály is élvezhet.

Végül pedig elmondhatom, hogy a Macskák szigete számomra felülmúlta az összes általam eddig játszott tetriszelemmel operáló társasjátékot, mert sokkal erősebb náluk tematikában, és a váratlan plusz mechanizmusok szépen kiszínesítik a játékmenetet. A játékot nem csak macskarajongóknak ajánlom, hanem mindenkinek, aki szereti az agyalós családi társasjátékokat. 😊

A társast a Gémklub jóvoltából próbálhattuk ki, köszönjük! 😊