PARKS – egy kimondottan szép társasjáték dilemmája

A PARKS egy 2019-ben megjelent társasjáték, amelyben túrázók bőrébe bújva Észak-Amerika nemzeti parkjait látogatjuk meg. Azonban szó sincs teljesítmény túráról – ez inkább egy kellemes séta a szabadban, ahol időt szánunk a természet szépségeire.

Áttekintés

A PARKS-ban minden játékos két túrázóval megy végig ugyanazon az útvonalon, amely az első évszakban 6, majd 7, 8 és végül pedig a 4. fordulóban 9 helyszínből áll. A helyszínek nem maguk a parkok, csupán általános kirándulóhelyek, kvázi akciómezők, ahonnan elsősorban erőforrásokat gyűjtünk azért, hogy az utunk végén (az utolsó lapkán) meglátogathassunk egy parkot, vagyis beváltsuk őket egy 3-5 pontot érő park kártyára. A játék bőségesen jutalmazza a kényelmes tempóban túrázó játékost – minél lassabban mész, tehát minél több mezőn megállsz, annál több erőforrásod lesz. A játékban nem csak parkokat látogatsz meg, hanem vásárolhatsz felszereléseket (iránytű, hálózsák, vizes palack, napszemüveg), kulacsokat, sőt, fényképeket is készíthetsz az utad során.

Külcsíny és minőség

Na ez az, amiről beszélni érdemes! Először is, a játék doboza már magában egy műalkotás, és itt nem csak a borítóra gondolok: van-e inzert? Mi az hogy! Itt aztán szó szerint mindennek megvan a helye az utolsó tokenig, sőt az erőforrásokat szuper kis kivehető tárolóban tarthatjuk. Praktikus és szép a tálalás, nem beszélve a doboz belsőről – még ez is pazarul illusztrált.

Na de most jön még a lényeg: a PARK kártyák. Hát, azt hiszem ekkora színkavalkádot, ilyen gyönyörű, minőségi illusztrációkat utoljára a Disney mesékben láttam. Mind az 52 park kártya egyedi, és amennyire tudom a dizájnerek igyekeztek mindenhol kidomborítani az egyes nemzeti parkok jellegzetességeit. Van itt a sűrű erdőtől elkezdve a végtelen síkságon és vízeséseken keresztül a csodálatos éjszakai égboltig minden, jó néhány kártyán még állatokat is megfigyelhetünk. Az tuti, ha mástól nem, ettől az ember kedvet kap egy amerikai kiruccanásra. 😊

Persze elmaradhatatlan dolog még a komponensek minősége, és természetesen ezen a téren sem érheti szó a ház elejét. A kártyák rendben vannak, az akciólapkák úgyszintén. Minden erőforrás fából van, és olyan, mintha valami természetes festékkel lennének lefestve: nem harsányak a színek, és ettől olyan szolid, igényes hatást keltenek. A vadvilág erőforrást (ami joker) pedig barna színben állatok szimbolizálják, és hihetetlen, de nincs köztük egy azonos sem – már a joker erőforrást önmagában is megbecsülöd, de ha még valami menő állatot is ábrázol (medve, szarvas, bálna stb), akkor már tényleg valódi kincsnek számít! 😊

Játékmenet

Most, hogy így megbeszéltük, milyen szép a játék, egy picit le kell törnöm a kedveteket. A PARKS-nak ugyanis kétségkívül nem erőssége a játékmenet. A saját körödben bármennyit léphetsz valamelyik kirándulóddal előrefelé, hátrafelé nem haladhatsz, illetve nem léphetsz olyan mezőre, amin már áll túrázó, kivéve, ha kioltod a tábortüzedet. Általában a mezőre érkezéskor kapsz valamilyen erőforrást (napsugár, víz, erdő, hegy, vadvilág) és ezen felül nem sok minden történik. A játék elején kapsz egy kulacsot, amibe ha vizet töltesz, valamilyen erőforrást vagy akciót (joker-erőforrás szerzés, erőforrás csere) hajthatsz végre. Az első évszakban van egy erőforrás-cserélős, kulacs szerzős, illetve egy fényképezős mező, de tényleg ennyi az izgalom.

Persze, ahogy előre haladunk a játékban, bekerülnek érdekesebb akciómezők: felszerelés vásárlás, PARK kártya vásárlás sőt még egy akció-másoló mező is. Mégis azt érzed, hogy folyamatosan kapod az erőforrásokat, nem kell érte nagyon megizzadni, csak lépegetni, és az utad végén mindig tudsz venni valamilyen kártyát. A bónusz célkártyák pedig egyenesen röhejesek: indokolatlanul nagy elvárásaik vannak, pl. hogy fényképezz 5-öt és gyűjts össze olyan PARK kártyákat, amiken összesen 10 nap szimbólum található… és ez a végén 3 pontot ér. Na ne. Inkább vegyél még egy parkot, még jobban is jársz, minthogy ezekre menjél, aztán végül elszalassz egy értékesebb parkot.

Összegzés

Nehéz összefoglalni a gondolataimat, mert elég vegyesek az érzéseim. Egyrészt a PARKS egy csodálatosan szép társasjáték, kis dobozban, amiben mégis minden elfér ragyogó rendben – imádom az ilyesmit. Az erőforrásokat két kivehető rekeszben tárolhatjuk, így még az sem okoz fejtörést, hogy hova tegyed a készletet, hogy azt minden játékos elérje. A játékban 52 nemzeti park kártya van, sok-sok kulacs, felszerelés, évszak és bónusz cél kártya, így az újrajátszhatósággal sem lehet gond. Viszont egyszerűen nem tudom hova tenni az unalmas, lépek-kapok-lépek-kapok játékmenetet. Még az sincs kikötve, hogy mennyit léphetsz, egyszerűen csak sétálsz. Monoton az egész, nincs is benne túl sok taktikázási lehetőség.

Játék közben persze elvarázsolnak a lenyűgöző illusztrációk, a fényképek (ezek is mind egyediek), a tokenek, de mégis egy jó játékhoz - főleg ilyen borsos áron (~15 eFt) - szerintem ennél több kell. Én személy szerint szeretem a pörgést, a taktikázást… ez viszont az a fajta játék, amelyre hangolódni kell, tudni kell értékelni a világot, amit teremt, mert ez is a játék része. Ilyen lassú folyású, chilles játékkal még nem játszottam, és ez kétségkívül egy új élmény volt számomra. Sokan szeretik a játékot, és tisztában vagyok vele, hogy nem nekem szól, ezért nem szeretném elvenni senkinek a kedvét tőle. Próbáljátok ki, és döntsétek el, nektek megadja-e azt az élményt amit kerestek egy játékban! 😉

Végül pedig minden hiányossága ellenére, őszintén mondhatom, hogy a tematika nagyon jól átjön. Ez nem egy teljesítmény túra, nem egyszerűen túl akarsz rajta lenni a lehető leggyorsabban – ez egy családi kirándulás, ahol megállsz, megcsodálod a tájat, élvezed, hogy a természetben lehetsz azokkal, akiket szeretsz – hiszen pont ezért megyünk kirándulni nem? 😉

A játékot a Társasnavigátortól kaptuk kölcsön kipróbálásra, köszönjük szépen!