Underwater Cities – A tengerfenék terraformálása

Underwater Cities

2018
1-4
~150 perc

Az Underwater Cities (UC) egy A Mars terraformálásához (TM) hasonló engine-buildinges sci-fi társasjáték, amelyben az emberek a felszínről a tengerbe menekülve a felderítetlen mélységben próbálnak meg új életet kezdeni. A játékosok külön-külön építik fel a saját vízalatti világukat kupolás városok és az ahhoz kapcsolódó termelő épületek hálózataként.

A bejegyzés címe persze egy kicsit csalóka, itt nincs szó terraformálásról, szimplán csak egy a megszokottól eltérő környezetben zajlik az emberiség „berendezkedése”. A bejegyzés második felében a játékot A Mars terraformálásával vetem össze.

Áttekintés

Az Underwater Citiesben minden játékosnak van egy saját táblája, amelyen építkezik, valamint van egy közös tábla, ahol az akciómezőket találjuk három színben (piros, sárga, zöld). A játékosok fordulónként három munkást használhatnak fel az akcióik végrehajtására, és senki nem választhat egy, a fordulóban már valaki más által elfoglalt akciómezőt (klasszikus munkáslehelyezés).

Underwater Cities stratégiai társasjáték - játékostábla

A játékot három koron keresztül (egy korban van 3-4 forduló és egy termelés fázis) játsszuk, és maga a hatalmas kártyapakli is három korra oszlik meg. Egy kártyapakliban az akciómezőkhöz hasonlóan, háromféle színű kártyát találunk. A munkáslehelyezés mellett a körükben a játékosok kötelesek egy kártyát eldobni/kijátszani a kezükből: ha a kártya színe megegyezik a választott akciómező színével, akkor a kártya akcióját is végrehajthatják. A játékosoknak 3-4 fordulójuk van arra, hogy felkészüljenek a korvégi termelés fázisra – ekkor minden városuk és épületük erőforrásokat termel számukra. A játék végén, az utolsó termelési fázis után a játékosok összeszámolják a győzelmi pontjaikat és a legtöbb pontot szerzett játékos nyer.

Erőforrások

A játékban ötféle erőforrással találkozhatunk: kredit, hínár, acélplaszt, tudomány és bioanyag. Az erőforrásokat tipikusan épületek megépítésére költjük, a hínárra mint ételre pedig a városaink etetésénél is szükségünk lesz a termelés fázis végén. Minden játékos kap egy segédletet, ami az épületek árát és a termelésüket mutatja. Ez a tábla, higgyétek el, elsőre mindenkinek kaotikus, de amint megérti az ember a szisztémát, igen praktikusnak fogjuk találni, hiszen összefoglal minden lényeges tudnivalót. Jellemzően a termelés fázisban jön egy hatalmas bevétel-löket, amiből aztán gazdálkodniuk kell – bár valamennyi erőforrás akciók keretében is szerezhető.

Underwater Cities stratégiai társasjáték - korok kártyái és erőforrások

Játékostábla és épületek

A játékostáblánk jobb alsó sarkában a játék elején ingyen lerakhatunk egy fehér kupolás várost és innen kezdhetünk terjeszkedni. A városokból kétfélét különböztetünk meg: a normál városokat (fehér kupola) és a biovárosokat (vörös kupola). Utóbbiból csak korlátozott mennyiség áll rendelkezésre egy játékban, ezek jóval drágábbak, mint a normál városok, de cserébe győzelmi pontokat termelnek. A játékban plusz mechanizmusként a hálózatépítés is jelen van, hiszen a játékostáblánkon egy hatékony hálózatot kell építenünk a városokból és termelő egységekből, melyeket alagutak kötnek össze. Ezeket mindig az előre jelölt helyekre tehetjük le a táblánkra, és az építkezés szigorú szabályok szerint, folytatólagosan történhet. Vannak olyan mezők, melyek lehelyezési bónusszal jutalmaznak, ha letakarjuk őket valamilyen építménnyel.

A városok körül három kis termelő épületnek van hely, ezek a következők lehetnek:

  • farm (hínártermelés – zöld korong)
  • sótlanító üzem (kredittermelés – sárga korong)
  • labor (tudomány és acélplaszt termelés – fehér korong).
Underwater Cities stratégiai társasjáték - városok épületekkel

Egy város köré bármilyen kombinációban építhetünk épületeket. Lehetőségünk van az épületek fejlesztésére is, ennek a jelölése úgy történik, hogy egy második korongot helyezünk a már megépített épületkorongra. A kétszintes fejlesztett épületek magasabb termeléssel rendelkeznek, mint az egyszintesek, sőt, ha egy város körül egy adott épülettípusból kettő kétszinteset építünk (pl. 2 db, két szintes farm), akkor további, szuper bónusztermelést kapunk. A játék végén azonban annál több pontot ér egy város, minél többféle épület található körülötte, így komoly megfontolásokat kell tenni, hogy egy város köré milyen épületeket, milyen kombinációban érdemes lehelyezni.

A városokat összekötő alagutak szintén épületnek számítanak, ezek kreditet termelnek, a fejlesztett alagutak pedig pontokkal is jutalmaznak minket a termelés fázisban. A városok az egyedüli építmények, amelyek nem fejleszthetők.

Akciómezők és kártyák

A játék stratégiailag legnehezebb része az, hogy az akciómezők és a kártyák szinergiáját ügyesen kihasználjuk. A játékban rengeteg szimbólumot találunk, igaz ezek a játék eleji gyorstalpaló után egészen jól értelmezhetők; és persze sokat segít, hogy a kártyák a szimbólumokon kívül szöveges magyarázatot is adnak a hatásaikra (akárcsak a TM-ben). Az akciómezők színe az akciók erősségére utal: a zöld akciók a leggyengébbek, a pirosak közepes erősségűek a sárgák pedig a legerősebb hatásokat adják. Ezt ellensúlyozva, a kártyák esetében pont fordított az erősorrend: a sárga kártyák a leggyengébbek és a zöldeken találjuk a legerősebb képességeket. A játékosok a köreiket mindig három kártyával kezdik, és egy akció felhasználáshoz mindig eldobnak egy kártyát. Dobhatnak más színt is a kezükből, mint az akciómező színe, de ekkor a kártya hatása nem érvényesül. A játékban nagy könnyebbség, hogy a kártya és mezőhatásokat tetszőleges sorrendben hajthatjuk végre. A játékos a körét mindig azzal zárja, hogy húz egy kártyát (akkor is, ha három, vagy annál több van a kezében), majd háromra redukálja a kezében lévő kártyák számát.

Underwater Cities stratégiai társasjáték - játéktábla

A kártyák között találunk azonnali hatásúakat (villám), akciókártyákat (A betű), permanens hatást adó kártyákat (fektetett nyolcas) és játék végi pontozókártyákat (stopperóra ikon). Ezek közül a villám szimbólumos kártyák az egyedüliek, melyeket a dobópaklira kell tennünk, az összes többi kártyát magunk elé játszhatjuk ki (persze, ha egyezik a szín!). Az akciókártyák annyiból különlegesek, hogy hatásuk koronként egyszer használható, aktiválásuk után 90 fokkal el kell forgatni őket. Minden játékos maximum négyet birtokolhat belőlük, és a hatásukat csak akkor használhatják, ha az ezt megengedő akciómező(ke)t választják a körükben.

Underwater Cities stratégiai társasjáték - kártyák

Underwater Cities vs. A Mars terraformálása

Az Underwater Citieszel kapcsolatban még nagyon sok mindenről lehetne beszélni (célkártyák, föderációs sáv, speciális kártyák, metropoliszok), hiszen a játék igen sokrétű, de ezeket meghagyom Nektek felfedezésre. Most inkább szeretnék egy kis benyomást adni a játékról azoknak, akik ismerik és szeretik A Mars terraformálását: miért is érdemes kipróbálnotok az UC-t?

Tematika

Az illusztrációk nem a legszebbek, sőt, ismétlődnek és így elég unalmasak... DE! Nem tudom megmagyarázni pontosan miért, a társasjátéknak szuper jó hangulata van. A kis kupolák és a köréjük pakolt épületek (én pogácsáknak hívom őket) nagyon látványosak, jó érzés őket pakolgatni. Ha vannak 3D-s város/erdőlapkáitok a Marshoz – na, ez valami ahhoz hasonló élmény, és a végén olyan jó körbenézni az asztalon! 😊 Az erőforrásokat kis tokenek formájában kapjuk meg, így egy picit kézzelfoghatóbbak, tematikusabbak, mint a Marsban az általános erőforráskockák.

Underwater Cities stratégiai társasjáték - doboz

Mechanizmusok és stratégia

Ha valamiben bivalyerős ez a játék, akkor az egyértelműen a stratégia és a mechanizmusok. Munkáslehelyezés pipa, engine-building pipa, hálózatépítés pipa – és milyen jól elférnek egymás mellett! Igazán izgalmas momentum az akciómezők és a kártyák színének összehangolása. Ebben igazán egyedi ez a társasjáték, hiszen nem csak az akciómezőkre kell odafigyelnünk, hanem főként a kártyáinkra, azonban azokat csak akkor használhatjuk ki, ha sikerül egy azonos színű, és remélhetőleg nem teljesen felesleges akciót elcsípnünk a fordulóban. Ez pedig folyamatos előre tervezést igényel, és nem árt, ha készülünk A, B, C tervvel is, ha az akciómezőinket valaki elhalászná előlünk.

Underwater Cities stratégiai társasjáték - játékossegédlet

További döntéseket kell meghoznunk hálózatunk építése során, bár itt maga a terjeszkedés irány majdnem mindegy (azért a metropoliszokat nem árt bekötnünk), inkább az épületkombinációkon és a termelés optimalizáláson van a hangsúly. Ebben a játékban a játékosok egy-egy körben egy akciómezőt választanak, majd így megy körbe-körbe, míg mindenki le nem helyezte a harmadik munkását is. Az 1 akció/1 kör korlát ellenére azért nem kevés a downtime, vagyis amikor a másik játékosok vannak soron és gondolkodnak. De azt hiszem, a komolyabb stratégiai játékok esetén amúgy sem lehet megkerülni a hosszabb gondolkodási idő problémáját.

Dizájn és minőség

Na igen, ez sajnos egy gyenge pontja az Underwater Citiesnek, ami miatt rajongók szája kissé lefelé görbül. A játékostábla egy darab csúszós papír - könnyen összecsúsznak rajta a városok és a pogácsáink, bár ez a Mars játékostáblájával sincs másképp. A kártyákon a dizájn folyamatosan ismétlődik, és elég összecsapott hatást kelt – bár a Mars sem teljesít kifejezetten jól ezen a téren, a kártyák viszont legalább jobb minőségűek benne. A játékossegédlet pedig olyan papírból van, ami bármelyik pillanatban elszakadhat... Az erőforrásjelölő tokenek rendben vannak, azonban fura óriástokeneket is találunk, melyek 3 db erőforrást jelölnek – na ez egy kicsit béna megoldás, főleg az alakjuk miatt, rettenetesen ormótlanok, és ha egyeset akarsz kihúzni a kupacból, könnyen lehet, hogy véletlenül egy ilyen polipot fogsz meg. Számomra egyébként nincs nagy különbség a Mars és az UC között, bár a Marsnál elég csúnyácskák a rajzok mégis egyediek, és a kártyák minősége is jobb.

Underwater Cities stratégiai társasjáték - játéktábla

Azért ezen a ponton megjegyezném, hogy a játékhoz megjelent kiegészítő, a New Discoveries kétrétegű játékostáblával (akárcsak a Mars esetében), ami sokat dobhat az UC pakkunk minőségén. 😊

Összegzés

Összességében az Underwater Cities egy szuper hangulatos engine-buildinges sci-fi társasjáték, ami szerintem abszolút megállja a helyét A Mars terraformálása mellett, szimplán csak még nem lett elég felkapott itthon. Nincs hiány a változatosságból, van itt is rengeteg kártya, változó nehézségű játékostáblák, célok, és akkor a speciális kártyacsomagról még nem is beszéltünk! A játék igazi savát-borsát az akciómezők és kártyák színének kombinálása adja, ami komoly taktikázást igényel körről-körre. Emiatt talán több az egy játékosra jutó gondolkodási idő, mint a Marsban, mert az akciómezők elfoglalásán keresztül alaposan keresztbe tehetünk egymásnak. A Gémklub már bejelentette, hogy jövőre jön a Víz alatti városok magyar kiadás, így remélhetőleg ez is megkapja a neki járó figyelmet A Mars terraformálása mellett.

A társast a Játszó/Házhoz társasjáték-kölcsönző szolgáltatással próbáltuk ki, köszönjük nekik a lehetőséget! 😉

Ha tetszett ez a bejegyzés, kövess minket Facebookon, vagy Instagramon!

Kapcsolódó bejegyzések

Ajánló05/16/2021

Színek és minták összjátéka - Calico

Ajánló04/28/2021

Praga Caput Regni – igazi eye candy, de mitől olyan jó játék?

Ajánló03/30/2021

Honey Buzz - a méztermelés stratégiája