Építészek: bevezető a 7 csoda világába

A 7 csoda 10 éves jubileumát követően az alkotó, Antoine Bauza 2021-ben előrukkolt egy új 7 csoda variánssal, az Építészekkel. A klasszikus 7 csoda talán egy picit a belépő szint felett volt, most pedig kaptunk egy egyszerűbb változatot. Nézzük is meg, mennyiben sikerült újat és élvezhetőt alkotni ezzel a játékkal.

Áttekintés

A 7 csoda: Építészekben továbbra is az alapjátékból megszokott „világ csodái” vannak a középpontban, a játékosok a parti elején kiválasztják az egyik ilyen csodához tartozó kis szettet: a csoda 5 darabkáját, és egy pakli kártyát. Itt már több dolog is szemet szúrhat: egyrészt, minden játékosnak saját paklija van (azonos összetételben), másrészt a csodákat most fizikailag is megépítjük magunk előtt az asztalon (mondjuk csak 2D-ben, de akkor is).

A játék során a kártyákat nem draftoljuk, sőt nem is vesszük kézbe – egyszerűen mindenki kirakja felfele fordított kártyákkal a pakliját saját maga, és a baloldali szomszédja közé, és mindenki a körében eldöntheti, hogy balról vagy jobbról húz kártyát. Ha egyik sem szimpatikus neki, húzhat még a középen látható, kérdőjeles pakliból is, ez azonban zsákbamacska, mert itt a kártyák képpel lefelé vannak. A felhúzott kártyát egyszerűen maga elé helyezi. A csodák megépítéséhez amint összegyűlik a kellő mennyiségű és típusú nyersanyag, a csoda következő szintje automatikusan felépül, és a felhasznált nyersanyagkártyákat eldobjuk. A játék akkor ér véget, ha valaki befejezte a csodáját.

Nyersanyagok és a csodák építése

A nyersanyagokat egy kicsit leegyszerűsítette a játék, ugyanis csak világosbarna színű háttérrel fordul elő, összesen 5-féle nyersanyag (fa, tégla, kő, üveg, papír). A nyersanyagoknak egyetlen célja van, méghozzá, hogy a csodánk építéséhez felhasználjuk őket. A nyersanyagok összegyűjtése is rugalmasabb a csodaépítéshez, hiszen egy-egy szinthez csak annyinak kell teljesülnie, hogy pl. fizess be két ugyanolyan, vagy három különböző nyersanyagot, tehát nem feltétlenül vagyunk rászorulva egy-egy típus gyűjtögetésére. Az építést továbbá megkönnyítik a sárga (arany) lapok, amelyek joker nyersanyagként használhatók fel, egyéb funkciójuk nincs (nincs kereskedés a játékban). Fontos még, hogy a nyersanyagokat az építés során elveszítjük, ezután a következő szint megépítéséhez elölről kezdhetjük a gyűjtést.

A csodák most is különböző képességeket adnak, ezek a csoda két szintjéhez kapcsolódnak és egyszer-egyszer, az adott szint megépítésekor lehet őket aktiválni. A jól ismert rodoszi kolosszus megépítésével továbbra is a katonai konfliktusokban tehetünk szert előnyre, a babiloni függőkertek a tudományos tevékenységet támogatják. Néhány csodával a képességek aktiválásakor plusz kártyákat húzhatunk (Olimpia, Epheszosz, Alexandria, Halicarnassos). A gízai piramisok továbbra is egyszerűen a győzelmi pontok terén domborítanak a többi csodához képest.

Háború

A katonai konfliktusok eléggé hasonló elven működnek, mint a 7 csodában. A játékosok gyűjtögetik a harc szimbólumos piros kártyákat, és amikor háborúra kerül sor, összehasonlítják a szimbólumaik számát (vagyis a kártyák számát, mivel itt minden kártyán csak 1 ikon van) a szomszédjaikkal. Mivel a játék nincs fordulókra vagy korokra osztva az érdekes újítás, hogy hogyan oldotta meg a szerző, hogy a háború azért időről-időre mégis bekövetkezzen. Ehhez a dobozban találunk néhány kétoldalú korongot, az egyik oldalán egy harci kürttel a másikon egy fehér galambbal, ezekből korongokból pedig a játékosszámnak megfelelő mennyiséget helyezünk a játéktér közepére, a galambos oldalával felfelé.

A piros kártyák között vannak olyanok, amelyeken egy vagy két harci kürt látható. Amikor a játékosok ilyen kártyákat szereznek meg, a kürtök számának megfelelő korongot a harci kürtös oldalára forgatnak át. A háború akkor következik be, ha az összes korong átfordult – ekkor mérik össze a játékosok az aktuális katonai erejüket. A győztesek egy 3 győzelmi pontos korongot szereznek, a veszteseknek most mínusz pont nem jár. Ezután a korongokat visszafordítjuk, és azokat a kártyákat, amelyeken kürt volt, el kell dobni, a többi viszont marad, és továbbra is beleszámít a játékos katonai erejébe.

Tudomány

A három tudományos szimbólum itt is megjelenik a zöld kártyákon, azonban ezekhez most tudományos korongok kapcsolódnak majd, akárcsak a 7 csoda Párbajban. Ha összegyűjtünk két azonos, vagy három különböző tudományos szimbólumot, elvehetünk egy tudományos korongot a játéktér közepén található három korong közül. Ezeken mind egyedi képességeket találunk, amelyekhez bizony egyesével fel kell csapni a szabálykönyvet.

A korongok mind valamilyen többször aktiválható képességet adnak, pl. valamely színű kártya húzásakor szerezhetünk még egy kártyát (mintha egy bónusz kört kapnánk), vagy szerezhetünk „kedvezményt” a csodaszintjeinkre, miszerint nem kell figyelembe vennünk, hogy azonos vagy különböző nyersanyagok kellenek a megépítéséhez, egyszerűen csak a nyersanyagot darabszáma a fontos. Plusz győzelmi pontokat is bezsebelhetünk a korongokkal, hiszen adhatnak pontot a katonai győzelem tokenjeink vagy a tudományos korongjaink után is.

Győzelmi pontok

Beszéljünk egy kicsit a kék, győzelmi pontos kártyákról is, ugyanis itt is bejött egy kis újítás. A kártyákon 2 vagy 3 győzelmi ponttal találkozhatunk, viszont vannak olyan kártyák, amelyeken egy macskaszobrot láthatunk – amikor ilyen kék kártyát szerzünk, magunk elé vesszük a kis talpacskán álló macskaszobrot, és amíg az előttünk van, bármikor megnézhetjük a középső pakli legfelső lapját. A szobor aztán minden egyes ilyen macskás lappal gazdát cserél.

Vélemény

Hogy milyen lett az új 7 csoda variáns? A rövid válaszom: meglepően jó.

A játék ugyan leegyszerűsödött, de egyáltalán nem „bugyuta” szintre. Inkább átláthatóbb és logikusabb lett a külső szemlélő számára. Tekintsük például a nyersanyagokat: újoncokkal mindig nehéz volt megértetni a 7 csodában, hogy a nyersanyagok kimeríthetetlenek, és folyamatosan rendelkezésre állnak, miután kijátszottuk a kártyáikat. Most ez a logikai bukfenc megoldódott, mivel a nyersanyagokat be kell fizetnünk a csoda építésekor, valóban elhasználódnak. Ez még a gyűjtögetés szempontjából sem akkora tragédia, hiszen csak néhány azonosat vagy különbözőt kell gyűjtenünk az építéshez, a típusuk nem számít. A másik „bonyolító” elemet, a kereskedelmet kivették a játékból. Tekintve, hogy az építkezésen mennyit könnyítettek, úgy gondolom erre most már nem is lenne szükség az új játékmenetben. A joker nyersanyagot (sárga lapok) ellenben egy jó megoldásnak tartom.

Nagyon elmésnek tartom a katonai konfliktusos részt: az, hogy a háborút gyakorlatilag bármikor kirobbanthatod, amikor épp nyerésre állsz a haderővel, mindenképp egy izgalmas, új rétege a játéknak. A tudományos korongok ötletét már korábban is láthattuk a 7 csoda Párbajban, itt is hasonlóan működik. Az mindenképp jót tett a belépő szintű játéknak, hogy a tudományos szimbólumok pontszám-kombózgatását elhagyták – abba bizony könnyű elsőre belezavarodni, amikor magyarázzák neked az első játékod során, hogy négyzetesen meg köbösen meg mindenféleképpen kapsz pontot a zöld kártyák után…

A játékmenetet azért érheti egy kis kritika a kártyakiválasztás mechanizmusa miatt. Az, hogy mindig csak két kártya közül dönthetsz, vagy ha egyik sem tetszik, akkor húzhatsz egy random kártyát, elég nagy szerencsefaktort visz a játékba. Simán be lehet ragadni olyan helyzetekbe, hogy mindkét oldaladon mondjuk piros kártya van, de egyik szomszédod sem akarja elvenni, te pedig szintén inkább az építkezéssel haladnál. Addig, amíg a többiek nem veszik el ezeket a kártyákat, nem jutsz újabbakhoz, de természetesen te sem akarod elvenni őket, hogy aztán a szomszédodnak jót tegyél vele… A legjobb esélyed ilyenkor, ha középről húzod fel az ismeretlen kártyát, ami meg teljesen lutri, hogy használható lesz-e számodra, vagy sem.

A csodák építése nagyon hangulatos, jól néz ki, hogy az elején pl. a lefordított elemeken a felállványozott épületet láthatjuk, majd vizuálisan is nyomon követhetjük, ahogy épül a művünk. Jó ötlet, hogyha már az építés egyszerűbb és könnyebb lett, több szintre bontották a csodákat, ez nyilván azért is kellett, hogy ne csak 3 darabból álljanak a remekművek. Az viszont, hogy csak egy játékos építheti meg a csoda 5. szintjét, a verseny egy kis plusz izgalmat visz a játékba. A győzelmi pontjaink itt kevesebb forrásból származnak, és igazán jól specializálódni most nem lehet – a csodádat muszáj építened, mert különben lemaradsz, ezen kívül vagy a kék kártyás pontokra fekszel nagyon rá, vagy a katonai konfliktusokra. A tudomány szerintem nem említhető egy lapon ezekkel; persze, kapsz értékes képességeket, de a játék végén ezek jellemzően nem fognak annyi plusz ponthoz juttatni, mint a korábbi 7 csodában.

Összegzés

Összességében a 7 csoda: Építészekkel sikerült egy új, teljesen belépő szintű 7 csodát alkotniuk, amiből kivették az eredeti 7 csoda bonyolultabb elemeit viszont új, innovatív megoldásokat is tettek a helyére, tehát semmiképp nem nevezhetjük az Építészeket egy „lebutított” 7 csodának. Más élményt ad, az tény, de ez is abszolút élvezetes!

Előnyök (egy belépő szintű játékhoz kellő változtatások):

• a csodák építése leegyszerűsödött, csak a darabszámra és arra kell figyelnünk, hogy épp azonosakat, vagy különbözőeket gyűjtünk – a típusuk lényegtelen
• a csodák képességei jók és hasznosak, ezeket az új játékmenethez igazították
• nem kell kiválogatni a játékosszámnak megfelelő kártyákat, minden kényelmesen, szettenként van csomagolva
• nem kell annyifele figyelni, a kereskedést pl. teljesen kivették a játékból, lila kártyák sincsenek, a pontjaink kevesebb forrásból származnak
• a zöld kártyákból származó pontokat nem kell matekozgatni a játék végén

Hátrányok:

• nincs draftolás, sokkal kevesebb kártyát látunk egyszerre, sokszor erre ráhatásunk sincs, nagy a szerencsefaktor
• a zöld korongoknak mind egyedi képessége van, az ikonok picit nehezen értelmezhetőek, emiatt a szabálykönyv rendre előkerül
• talán túl egyoldalú a pontszerzés, vagy a kék vagy a piros kártyák a fő forrásai
• egy játékosnak van csak lehetősége befejezni a csodáját, bár utána még pontokat számolunk, többnyire az nyer, aki gyorsabb (és szerencsésebb) volt

A dizájnról nem esett külön szó, mert igazából teljesen rendben van, a doboz egy kicsit nagy méretű és a súlya sem épp a pehelykönnyű kategória. Remélem, sikerült egy átfogó képet alkotnom a 7 csoda: Építészekről nektek. Úgy gondolom, hogy az eredeti 7 csodához képest most már tényleg egy belépő szintű, kezdőknek bátran ajánlható 7 csoda-élménnyel lett gazdagabb a társasjátékok piaca. Ha tehetitek, próbáljátok ki!

Köszönjük a Gémklubnak, hogy kipróbálhattuk a játékot!