Egy játék a pestisjárványról remek mechanizmusokkal – Messina 1347

Bár a 2021-ben megjelent Messina 1347-nek csak társszerzője Vladimir Suchý (a szerzőt ismerhetjük az Víz alatti városokról vagy a Praga Caput Regniről), azért mi feketeöves Suchý-rajongóként nagyon vártuk, hogy kipróbálhassuk ezt az játékot is (azóta már egy még újabb játéka, a Faművesek is megjelent magyarul).

A BGG-n elérhető tervezői naplóból kiderül, hogy a játék alapötlete Raúl Fernández Aparicio spanyol tervezőtől származik, aki évekig csiszolgatta a játékot, míg egyszer a prototípusa második lett egy versenyen 2019-ben, ahol maga Suchý volt az egyik zsűritag. Suchý-nak megtetszett a prototípus és felajánlotta, hogy közösen publikálják a játékot néhány - főleg mechanizmusokat érintő - javítás után.

Áttekintés

A játék Messina (Olaszország) városában játszódik a pestisjárvány idején, ahol is meg kell küzdenünk a fekete halállal a városi nép kimenekítésével, karanténba helyezésével, végső soron pedig a célunk, hogy megóvjuk a várost a bukástól, a gyógyult lakosok visszatelepítésével. A játékban több izgalmas mechanizmus elegyedik, látszik, hogy a szerző új elemeket próbált kitalálni, egyik korábbi játéka sem köszön vissza ebben a műben. A játék során Messina különböző városrészeibe helyezzük a munkásainkat, hogy akciókat hajtsunk végre – ha a városrész pestissel fertőzött, azt tűzzel tisztíthatjuk meg, de ha erre épp nincs lehetőségünk, el kell vennünk egy patkányt, ami a játék végén pontlevonással jár. Ezután, ha a mezőn találunk városlakót, akkor azt kimenekítjük a városból: ha egészséges, a birtokunkra küldhetjük bónusz akciók reményében, ám ha fertőzött, akkor két fordulóig egy karanténkunyhóba kell helyeznünk.

A városrészekben található akciók igen változatosak, többek között nyersanyagokat szerezhetünk a karanténkunyhók, szekerek és műhelyek építéséhez, elvégezhetjük magát az építést, aktiválhatjuk a birtokunkon lévő lakókat, felvehetünk rakományt a kikötőbe érkező hajókról vagy előre léphetünk a sávokon, újabb munkások vagy fejlesztések reményében. A játék 6 fordulóra oszlik, ahol minden forduló végén van egy termelés, illetve újabb fertőzés (akárcsak a Pandemicben), a 6. forduló végén pedig egy pontszámítás.

Harc a pestis ellen

A játék fontos elemét képezik a fekete pestiskockák, melyek minden fordulóban más és más városrészekben terjednek el. Ezt a fertőzést, valamint az újabb városlakók lehelyezését egy kis tárcsa koordinálja, ahol fordulónként különböző színű, és más-más patkányalakot ábrázoló mezőkön kell végrehajtani a forduló előkészítését, ezzel a trükkös megoldással pedig mindig újabb és újabb táblaképet hozunk létre véletlenszerűen.

A játék érdekessége, hogy a munkásainkat csak a játék elején helyezhetjük le tetszőlegesen a városban, ezt követően ingyen már csak a szomszédos mezőkre mozoghatnak, annál távolabbi mozgatásukért már fizetnünk kell. A játék ezzel, és a véletlenszerű fertőzéskockák felhelyezésével gondoskodik arról, hogy a pestis elleni küzdelmet (tehát a tűztokenek használhatát) ne lehessen megkerülni, hiszen biztos, hogy használnunk kell majd a játék során fertőzött akciómezőket is. Persze a pesis leküzdése a játékosok érdeke is, hiszen minden egyes fekete kocka eltávolításáért előre lépünk a Népszerűség sávon ahol különböző bónuszokat szerzünk (a játék végén pedig győzelmi pontokat).

A játék folyamán a pestisjárvány egyre erősödik, így kénytelenek vagyunk kiépíteni azt a „gépezetet” amiből a termeléskor kellő mennyiségű tüzet tudunk kinyerni. A játék 4. fordulójában dupla fertőzés történik, illetve az 5-6. fordulókban egy pestiskocka levételéhez már két tüzet kell elköltenünk.

A városlakók sorsa

Ha a városlakók pestissel fertőzött városrészből érkeznek, először karanténba kell helyeznünk őket. Azonban ha előrelátóak vagyunk, speciális karanténkunyhókat építhetünk, melyek lehetővé teszik, hogy a látszólag két fordulóig pihenő, passzív városlakókból némi hasznot is húzzunk: lényegében a termelés fázisban ők is termelhetnek némi fát, tüzet vagy pénzt. Miután a városlakó kiszabadul, a birtokunkra küldhetjük dolgozni, ahol értékes bónusz akciókhoz rendelhetjük, vagy mehetnek műhelyekbe is, ahol a karanténnál egy sokkal értékesebb termelési folyamatba kapcsolódhatnak be.

A birtokunk menedzselése

Minden játékos egy saját táblán menedzseli a birtokát ami lényegében egy körkörös kialakítású bónusz-akció rendszer. A városlakókat itt a típusuknak megfelelően különböző parcellákra helyezhetjük: vannak az apácák, az építőmunkások és a nemesek, melyek egy-egy harmadot foglalnak el a körből. Mindegyik típusnak (akik végülis „munkások” hiszen a mi birtokunkon dolgoznak) van egy munkafelügyelője, amelyet egy kis korong szimbolizál. Amikor mozgatunk egy munkafelügyelőt, az a számára kijelölt útvonalon mozoghat, például az apácák munkafelügyelője, csak az apácák parcellájának mentén lépdelhet, itt pedig minden egyes mezőn adott elhelyezkedésű munkásokat (így bónusz akciókat) aktiválhat az adott parcelláról. Természetesen csak azok a bónusz akciók aktiválhatók, melyekhez egy munkás is tartozik.

Egyre több akció közül választhatunk, minél távolabb mozgatjuk a munkafelügyelőt az útvonalán, sőt, az utolsó néhány mezőjén nem csak a saját munkásait, hanem a szomszéd parcelláét is aktiválni tudja (adott esetben nem csak az apácákat hanem a nemeseket is). Igazi bónuszesőre számíthatunk, ha a munkafelügyelőt körbeér az útvonalán, ekkor ugyanis az utolsó mezőn áthaladva bármely három tetszőleges bónuszt aktiválhatjuk a birtokunkon (ami olyan, mintha egy fordulóban +három kört játszhatnánk).

Messina benépesítése

A játék végén vaskos pontokra számíthatunk, ha részt veszünk a városlakók visszatelepítésében. Ekkor lényegében a várost alkotó egyik mezőt „megvásároljuk” a megfelelő számú és típusú munkások birtokunkról való elengedésével. Ezután a játékosszínünknek megfelelő jelölőt az adott mezőre helyezzük, innentől kezdve egyrészt győzelmi pontot kapunk akkor, ha valaki az adott akciómezőt használja, a hátulütője viszont, hogyha a mező fertőződik, azonnal patkányt kell elvennünk. A játék végén az így benépesített mezők plusz 30-40 győzelmi pontot érhetnek, így simán eldönthetik a játék végkimenetelét.

Vélemény

A Messina egy jól működő stratégiai társasjáték, ahol a mechanizmusok teszik igazán változatossá a játékmenetet. Tetszett benne, hogy minden körben más a felállás, ahogy elvégezzük a tárcsa által jelölt fertőzéseket és elhelyezzük a városlakókat.

Az, hogy a munkások a forduló elején a helyükön maradnak, és később csak az adott mezőt, vagy annak közvetlen környezetét használhatják ingyen, érdekes stratégiai döntések elé állítják a játékosokat. Egyrészt nem lehet mezőket a játék végéig birtokba venni, hiszen amíg nem áll talpra a munkásunk az adott mezőn, bárki „ellophatja” előlünk az akciót – egy mezőt pedig csak egy valaki aktiválhat fordulónként. A munkások mozgatásánál plusz megfontolást igényel, ha a kiszemelt akciómezőn pestiskockák vannak, hiszen ekkor a pestist is le kell győznünk, és az ott lévő városlakó először csak karanténba kerülhet. Ha egyszerre túl sok ilyen mezőt használunk, az összes karanténkunyhónk betelhet, így pedig bekorlátozhatjuk az akciólehetőségeinket. A játékban ez a fajta munkáslehelyezés számomra új élményt nyújtott, egy picit több gondolkodást igényelt a megszokottnál, mintha csak minden körben bárhova léphettem volna velük.

A Messina szerintem kifejezetten igényli az előre tervezést, főleg, ha vaskos kis kombókat akarunk kihozni abból a kevés akcióból, amit fordulónként végrehajthatunk. A játékot mindössze két munkással kezdjük, ezt a létszámot a Város sávon való lépkedéssel (ami bizony nem könnyű meló!) feltornázhatjuk akár négyre is.

Az pedig, hogy igazán kihasználjuk a birtokunkon lévő akciókat a munkafelügyelőkkel, kifejezetten nehéz feladat, hiszen a munkafelügyelők mozgatására igen ritkán van lehetőségünk – megéri azonban izzadni érte, hiszen így egy körben több bónusz akciót is szerezhetünk. Ez a bónusz-aktiválós része a játéknak is kifejezetten tetszett, hogy a saját kis „meglepetés-csomagomat” magamnak állíthattam össze attól függően, hova telepítettem le a munkásokat a táblán.

Végül pedig tudom, hogy minden új eurónál mindenki leginkább az érdekel, hogy mennyire tematikus a játék, mennyire van saját atmoszférája. Erre azt tudnám mondani, hogy a Messina nekem inkább volt absztrakt érzetű, de abban igencsak jó, hiszen új, érdekes mechanizmusokkal lepett meg a szerző, annak ellenére, hogy karanténról és pestis elleni küzdelemről beszélünk, magába a témába én nem igazán tudtam beleélni magam.

Sokan azt mondják még a szerző másik játékáról, a Praga Caput Regniről, hogy tematika egyáltalán nem jön át. Nekem az mégis az egyik kedvenc játékom, mert az apró kis mechanizmusok, rejtett grafikák és a trükkös megoldások teljesen lenyűgöznek benne.

Összegzés

Egy szó mint száz, egy stratégiai játékban nem mindig a témát kell nézni, néha elég, ha csak egy jól felépített szerkezettel, izgalmas új mechanizmusokkal ismerkedhetünk meg. A Messina számomra ezt az újdonság-élményt hozta, amiért megintcsak hálás vagyok a szerzőnek, aki szerintem minden egyes játékában az újra, a szebbre és jobbra törekszik, nem unalomig ismétli ugyanazokat az ötleteket (nyilván itt az újdonságban szerepet játszott, hogy a játék alapötlete nem tőle származik).

A Messina nem egy könnyed stratégiai játék, de a Suchý-skálán összetettségben valahol a Pulsar 2849 és a Víz alatti városok között helyezkedik el, szóval azért messze nem olyan komplex, mint mondjuk a Praga. Összességében mivel ez a játék igen megosztó lett, javaslom mindenkinek kipróbálásra, hogy alkossa meg róla a saját véleményét, még az is lehet, hogy egy új kedvencet avat vele. 😊

Köszönjük a Gémklubnak, hogy kipróbálhattuk ezt a játékot!