Mysterium pro és kontra: mennyire tudsz ráhangolódni a szellemekre?

Mysterium

2015
2-7
~42 perc

Ha szereted a Dixitet és Cluedo-t, akkor jó hírem van számodra: a Mysteriumot neked találták ki. Aki az előbbi két játékot ismeri, szinte mindent tud a Mysteriumról, ami ugyanis gyakorlatilag e két játék szerelemgyerekének tekinthető. Miért mondom ezt? Nos a játék célja, hogy egy rejtélyes gyilkosságot felgöngyölítsünk, mint hivatásos médiumok. Fel kell tárnunk ki a gyilkos, hol és milyen fegyverrel végzett az áldozattal – ehhez pedig egy szellem látomásait kell értelmeznünk. A továbbiakban összegyűjtöttem a pro és kontra érveimet a Mysteriummal kapcsolatban. Lássuk!

Mellette

Kidolgozott sztori és hangulatos környezet

A játékszabály első oldala újságcikkekben tárja elénk a háttérsztorit. Ez a megoldás rendkívül megtetszett, mert itt rá kell szánnunk az időt hogy megértsük, mi a játék alaptörténete. Sokan feleslegesnek tartják egy játéknál az alapkoncepciót (csak játsszuk már végre…), de azt hiszem, vannak játékok, ahol ez hozzátesz a játékélményhez, és a Mysterium is ilyen. Ezen kívül pedig az egyes karakterekről is információkat nyerhetünk, és így egészen ráhangolódhatunk a szerepünkre.

A hangulatteremtés fontos eszköze a szellem paravánja, valamint a mesébe illő, szemet gyönyörködtetően részletes látomáskártyák (Dixit újratöltve). Ha már a hangulatos környezetről beszélünk, mindenképpen meg kell említeni a játékhoz tartozó hátborzongató playlistet, ami elérhető a kiadó weboldalán.

Kooperatív és mégsem

Nagyon tetszett az is, hogy a játékosok közül egy valaki a szellem szerepébe bújik, aki gyakorlatilag az események irányítója, hiszen az ő általa küldött látomásokat próbálják a játékosok értelmezni. A játéknak van egy időlimitje (7 kör), ami alatt meg kell oldaniuk a rejtélyt – közösen! Igen, a Mysterium egy kooperatív játék, egészen a játék utolsó köréig – ekkor ugyanis a játékosok már magukra lesznek utalva a hajrában. Erre pedig a játék során folyamatosan készülnek, egymás döntéseinek minősítésével pontokat szereznek maguknak. Ha egy játékos jól tippeli meg az eredményt, fejlődnek a látnoki képességei, amit a játék végén a saját hasznodra fordítasz.

Esztétikus játékelemek

Erről ugyan már írtam néhány sort, de itt folytatnám: a játék hihetetlen kidolgozottsággal bír a látvány és a hangulat terén. A játékosok bábui különböző színű kristálygömbök, maga a paraván gyönyörű kívül, de főleg a belső részén nagyon szépen ki lettek alakítva a kártyáknak szánt zsebek. A Dixitre hajazó kártyák pedig eszméletlenek – rengeteg apró kis részletet hordoznak, itt egy kulcs, amott egy egér… Valóban rendkívül figyelmesnek kell lennünk ahhoz, hogy a homokóra lepergése alatt minden fontos részletet felfedezzünk egy-egy kártyán.

Rengeteg lap, nagy újrajátszhatóság

A játék számos szereplő, helyszín és fegyver variációt kínál, valamint rengeteg látomáskártyát így a játék többszöri játszásra sem válik unalmassá.

Ellene

Az izgalmas külső, és a szegényes belső problémái

Maga a játék eszméletlenül jól néz ki, én sokáig nem hallottam róla, ezért nagyon megörültem, amikor ajándékba kaptam, mert az újdonság hatását keltette. Azonban miután leültem elolvasni a játékszabályt teljesen az az érzés járt át, hogy: csak ennyi? Nincs több oldal? És valóban, a játék nagyon sokat ígér ránézésre, és a szép kialakításhoz képest igazán nincs túlbonyolítva a játékmenet…

Egy emberen múlik igazából?

A szellem kulcsfontosságú szereplő, hiszen ő vezet rá minket a megoldásra… ha jó lapjai vannak. A játék három alkalommal kínál lapcserét a szellemnek, ezen kívül kénytelen nem túl informatív kártyákat a játékosoknak adni, akik oké, hogy „médiumok”, de természetesen asszociálhatnak az adott lapról egészen másra, mint amit a szellem sugallni kíván. Persze, mondhatnánk, hogy ez a játék szépsége; de az, aki nem ilyen beállítottságú, elveszhet a részletekben és 3-4. alkalommal is játék első szintjén toporoghat a gyilkos személyének kiválasztásánál. Természetesen a játékosok jól teszik, ha segítenek egymásnak, ezzel kompenzálva ezt a problémát.

A szellem paravánján a médiumok megoldásai

Kevés új ötlet

A játék azon kívül, hogy behoz kétfajta játékost (médiumok és szellem) nem sokkal nyújt többet, mint a Cluedo és a Dixit. Teljesen kiszámítható a játékélmény ilyen szempontból – akinek nem fekszenek a Dixit vizuális élményei, az továbbra sem tud mit kezdeni magával a Mysteriumban.

Felesleges játékelemek

A játék úgynevezett szellemjelölőit felesleges játékelemnek érzem. Két szerepük van: egyik, hogy a szellem magát emlékeztesse ezek segítségével, hogy kinek adott már kártyát a játékosok közül. Ezen kívül a játék végén az ezek hátoldalán lévő számokat rendeljük hozzá játékosok megfejtéseihez. A szellemjelölő előbbi szerepköre felesleges, mert - egyrészt a szellemnek így is túl sok mindenre kell figyelnie és amúgy is összeköttetésben áll a játékosokkal, így bármikor megkérdezheti, ha elfelejtené, hogy kinek nem adott még kártyát. A játék végén pedig az egyes alternatívákhoz úgy is rendelhetünk számot, hogy felsorakoztatva őket az asztalra megbeszéljük melyik oldalról számozódnak növekvő sorrendben, vagy egyszerűen, ha nem éppen 7-en játszunk, a kimaradó játékos látnoki képességjelölőivel is számozhatunk.

Összegzés

A Mysteriummal kapcsolatban vegyesek az érzéseim, mert miközben egy gyönyörű kialakítású, részletgazdag, hangulatos játékot kapunk, érzetre mégsem lesz több mint a Dixit vagy a Cluedo. Akik szeretik e kettőt, nekik bátran ajánlom. Ha élvezni szeretnéd, azt javaslom, a külső alapján ne ítélkezz, tehát ne legyenek hatalmas elvárásaid. Akkor biztosan nem fogsz majd csalódni benne, mert egyébként remekül játszható kis kooperatív játék 😊 Jó tanács: hangulatfényt elő, playlistet belőni – hangolódjatok rá, az sokat segít!

Kapcsolódó bejegyzések

Ajánló07/19/2020

The Crew – a néma együttműködés játéka

Kritika06/28/2020

Szellemek szigete – analízis paralízis a köbön

Ajánló02/01/2020

Kooperatív játék kicsiknek és nagyoknak – Hanabi