Heat: lángol a motor, de semmi gáz

A Heat: Padlógáz egy idei magyar megjelenésű családi társasjáték, ami mára a BGG családi társasjáték ranglistán a 7. helyre kapaszkodott fel, megelőzve többek között a Crew-t, Kuruzslókat és az Azult. Megpróbáltuk hát megfejteni, mi adja a játék hatalmas népszerűségét.

Áttekintés

A Heatben minden játékos egy versenyautót irányít, a célunk pedig, hogy 2 vagy 3 kör alatt megnyerjük a versenyt az adott pályán. Az autónk lépésszámát kártyák segítségével alakítjuk, azt pedig, hogy hány kártyát játszhatunk ki egy körben, a sebváltó határozza meg, amit a táblánkon állítgatunk tetszőlegesen. Na de mégis mi gátol meg minket, hogy a játék végéig a legnagyobb fokozatban (4-esben) játsszunk, ész nélkül eldobálva a nagy lapjainkat?

A válasz: a kanyarok. Minden kanyarban van ugyanis egy sebességlimit, amit hogyha túllépünk, hőt kell fizetnünk (ez a játék egyik különleges mechanizmusa), vagy ha nem tudjuk kifizetni ezt a büntetést akkor kipördülünk, vagyis visszakerülünk a kanyar előtti mezőre. A Heat különlegességét számos izgalmas megoldás adja, ami végig rettenetesen szoros versenyt tud eredményezni. Nézzük is meg a legfontosabbakat.

Hőkártyák

Alapból a paklink 2-es 3-as, és 4-es sebességű kártyákból áll (kezdő játékosok esetén 0-s és 5-ös is van benne), azonban kerülhetnek bele olyan kártyák, amelyeket nem játszhatunk ki: ezek a hőkártyák. A hőkártyák alapból a táblánk közepén elhelyezkedő motorban vannak, de olyan esetekben például, amikor egy kanyaron túl gyorsan hajtunk át a dobópaklinkba kell helyeznünk őket. Innentől kezdve pedig egy újrakeverés során már könnyedén felhúzhatjuk őket. A hőkártyák egyébként hasznosak (amíg nincsenek a kezünkben), mert a segítségükkel akár kettő mezőt is léptethetjük a sebváltót, valamint turbózhatunk is, vagyis a lépésünk után még további mezőket haladhatunk előre annak megfelelően, hogy hányas számú kártyát csapunk fel a pakli tetejéről.

Azonban vigyázzunk, mert ha elfogynak a hőkártyák a motorból, stresszkártyákat kapunk a kezünkbe és le kell váltunk 1-esbe (lefulladunk), ami kifejezetten akkor kellemetlen, ha még messze a következő kanyar… Természetesen a kézbe húzott hőkártyáktól is meg lehet szabadulni, méghozzá hűtéssel – erre akkor van lehetőségünk, ha 1-es vagy 2-es fokozatban vagyunk, illetve ha utolsók vagyunk, akkor is nyerhetünk egy extra hűtést. Hűtés során a hőkártyák visszakerülnek a motorba, és újból felhasználhatók lesznek.

Stresszkártyák

A stresszkártyák képviselik a szerencsefaktort a játékban, ezek ugyanis olyan lapok, amelyeknek a számértékét az határozza meg, hogy milyen kártyát csapunk fel a húzópakliból. Alapból minden játékot valamennyi stresszkártyával kezdünk (pályafüggő), és ezeket sajnos nem dobhatjuk csak úgy el a kezünkből, kötelező őket kijátszani. Ha igazán hazárdírozós kedvünkben vagyunk, a kanyarok előtt is szerencsét próbálhatunk velük.

Kiszámíthatatlan verseny?

A Heatben még ha nagyon le is maradtunk, bizony nehezen maradunk tartósan az utolsó helyen. A játékban két mechanizmus is az utolsó játékosok felzárkózását segíti; az egyik az adrenalin, amikor az utolsó helyen lévő játékos +1 lépést és/vagy +1 hűtést kaphat.

A másik pedig a szélárnyék, amit minden játékos kihasználhat, ha a mozgását egy másik autó mögött vagy mellett fejezi be: ekkor +2 extra lépést kap. A szélárnyék különlegessége, hogy nem számít bele az össz-sebességünkbe, tehát ha ügyesek vagyunk, egy kanyarban is tudunk vele büntetlenül előzni (feltéve, hogy az összesen kijátszott sebesség még limiten belül volt).

A Heatben mindezeknek köszönhetően gyakori az utolsókból elsők szituáció, de ez sokszor fordítva is igaz, hiszen aki elsőnek lép, bizony sokszor megszívja, mert a többiek a szélárnyékkal lazán előzgetik, míg ő ezt nem tudta kihasználni a köre végén.

Automa (legendák)

A tervezők szerencsére arra is gondoltak, hogy hogyan működik jól a játék kevesebb játékosszámmal. A legendák modullal bármennyi szellemjátékost a játékhoz adhatunk, amelyek mindig a kanyarhoz képesti helyzetük alapján fognak lépni. Ez azért jó, mert két főnél így akár mindketten kihasználhatjátok a szélárnyékot és a játék egy csapásra izgalmasabb lesz. Sőt, mivel 6 autó van a játékban, akár négy játékos mellé is betehettek még két legendát egy még teljesebb játékélményért.

Vélemény

A Heat szerintem egy nagyon jól sikerült autóversenyzős játék, ami nem csak az „autókkal lépkedek a táblán” élményt adja, hanem a kanyarokon és a hőkártyákon keresztül egy kis stratégiát is belecsempész ebbe az egyébként végtelenül egyszerű játékmenetbe. Az ugyanis, hogy a kanyarokat hogyan vesszük be, komoly mérlegelést igényel, bár általános tapasztalatom, hogy jobb túllenni rajtuk mindenki előtt, még ha ezzel hőkártyákat is veszítünk, hiszen utána hatalmas előnnyel indulunk a következő körben, mert egyedül rajtunk nem lesz sebességkorlátozás. Ne féljünk hát a hőkártyáktól, bátran költsük őket – egy-két lefulladás is belefér.

Ami a legjobb a Heatben, hogy a verseny valóban csak a legvégén dől el a rengeteg csavar miatt, amit a folyamatos előzgetések nyújtanak. Ki kell emelni azt is, hogy a fordulók elején a kártyaválasztás szimultán történik, így jelentősen kevesebb a holtidő a játékban, hisz minden játékos egyszerre gondolkodhat (természetesen a lépéseket már egymás után, a pozíciónknak megfelelő sorrendben hajtjuk végre). A játékban van néhány modul, amiket mindenképp érdemes kihasználni: az időjárás/útviszony lapkákat én már az első játékok alkalmával is javaslom betenni, mert sokkal változatosabb tőle a pálya (bizonyos kanyarok módosulnak, néhány szakaszon plusz szélárnyékot vagy ingyen turbót kapunk).

A garázs modullal is úgy érzem sokat vártunk, mert csak ötödik alkalommal tettük bele: ezzel a három alap fejlesztéskártyát (+1 hőkártya, 0-ás és 5-ös lap) cserélhetjük le rengeteg izgalmas képességre, amiket a játék elején draftolunk, ezzel a játék egy picit aszimmetrikusabbá válik. Nem említettem még a négy pályát a játékban, amelyek mind a változatos játékélményt biztosítják, ezekben a kanyarok száma és az egyenes szakaszok hossza változik. Nagyon úgy tűnik, hogy a szerzők mindent megtettek annak érdekében, hogy a Heat egy percre se laposodjon el, partiról partira tudjon valami újat adni.

Összegzés

A Heat összességében igen jól egyensúlyoz a kiszámítható és szerencsealapú játékélmény határán (annak ellenére, hogy elsőre egy lépegetős autóversenyzős játéknak hihetjük tévesen!), és azt hiszem, ez az, ami a jó társasjátékok ismérve. Az automának köszönhetően akár ketten is jól játszható, de természetesen minél többen vagyunk (akár hatan is játszhatjuk), annál izgalmasabb a fordulatokkal teli versengés. Az élmény pedig kifogyhatatlan, hiszen a játék rengeteg aprósággal megspékelhető kedvünk szerint: különböző pályák, időjárás és útviszonyok, egyedi fejlesztések. A Heatnek mindenképpen adjatok egy esélyt akkor is, ha a téma nem áll közel a szívetekhez – szerintünk nem fogjátok megbánni. 😊

Köszönjük a Gémklubnak, hogy kipróbálhattunk a Heatet!