A nagy western utazás egy pakliépítős stratégiai társasjáték, ahol a western új arcát láthatjuk: nem lesz itt lövöldözés, sem banditák, mind a BANG!-ben, sokkal inkább a cowboyok (vagyis marhapásztorok) hétköznapi fáradságos munkáján lesz a fókusz: marhákat fogunk terelgetni a pusztaságban. 🤠🐄 🌵 Egyszerűnek tűnik, azonban csak az nyerhet, aki a legkiválóbb csordát terelgeti a legkülönfélébb marhafajtákkal egészen Kansas City-ig. Készen állsz a nagy utazásra? 😉
A játék célja, hogy a hosszú úton minél értékesebb csordát juttassunk el Kansas City-be, hogy aztán a vasúttal ezt egy minél messzebb fekvő városba szállíthassuk el. Minden marhának van egy tenyészértéke, és ennek az értéknek az összege alapján szállíthatunk egyre messzebb és messzebb a vasúton a megfelelő városokba. A játékosok ezért a kezükben igyekeznek minél többféle marhát gyűjteni, azonban minden faj tenyészértéke csak egyszer számít az összegbe, így érdemes a dupla lapoktól megszabadulni.
A játék elején minden játékos paklijában egyféle 1-es és háromféle 2-es értékű marha van, ezek teszik ki az összesen 14 lapból álló kezdőpaklinkat. Mivel a játék elején a kézlimitünk 4 lap, így ezekkel a marhákkal maximum 7-es értékű szállítmányt indíthatunk útnak (bár ez az érték módosulhat a hozzáadott tanúsítványokkal, melyek növelik a tenyészértéket).
A játék középpontjában tehát a különböző bocik gyűjtése áll, hiszen a kezdőlapokon kívül értékesebbeket vásárolhatunk a marhapiacon, melyek végleg bekerülnek a paklinkba. Pakliépítős játékként itt egyetlen lapot sem veszítünk el soha a paklinkból (ha csak nem kifejezetten ez a célunk), így a kártyák gyakorlatilag forognak a húzó-, dobópakli és a kezünk között. Az út során különböző akciók keretében lapokat dobunk el a kezünkből, hogy ilyen-olyan előnyökhöz jussunk – a kezünket pedig mindig feltöltjük a limitre. A lényeg, hogy mire Kansasbe érünk, értékes lapok legyenek a kezünkben.
A játékhoz egy igencsak nagy játéktábla jár, amelyen egy kacskaringós útvonal vezet Kansas City-be, tele sok-sokféle akciómezővel. A játékosok lépéseinek száma a játékosszámtól függ; ez egy maximális érték, tehát ha a játékos lépéslimitje 3, akkor legalább 1, de maximum 3 lépést tehet. Mi számít lépésnek? Nos, a játéktáblán rengeteg mező látható, de csak azok számítanak, ha van rajtuk valamilyen lapka.
A játékos tehát ezeken a lapkákon lépked a nyilak által meghatározott irányba, és a lépése után végrehajthatja az adott lapka akcióit (a köre általában véget ér a lapka akciónak végrehajtásakor). Amennyiben áthalad, vagy a köre egy vámszedő mezőn (zöld és fekete kéz) ér véget, fizetnie kell a banknak vagy az mező tulajdonosának. Bizony a játékosok saját akciómezőket is elhelyezhetnek, ahol némelyikért vámot zsebelhetnek be a többi játékostól – azonban a játéknak ez csak egy apró szelete, így nem szeretném semmiképp a Monopolyhoz hasonlítani. 😜 Természetesen a játék nem „egy nagy utazás” inkább több utazás, hiszen amint elértünk Kansas City-t mágikusan a játéktábla aljára teleportálunk és kezdhetjük az utat elölről.
Mint minden társasjáték, ez is egyedi szimbólumrendszerrel rendelkezik. Ez a játék csak addig tűnik nehéznek, amíg az ember még a 16 oldalas szabálykönyvet bújja, és próbálja megjegyezni a szimbólumok jelentését – ez valószínűleg nem fog elsőre menni, játszani kell a játékot, és akkor majd sok mindenre fény derül!
Amint a játékosok otthonosan mozognak a szimbólumok értelmezésében (ÉS, VAGY kapcsolat az akciók között, előfeltételek, negatív és pozitív értékek értelmezése), felfedezik, hogy ez a játék valójában nem is túlzottan bonyolult (a szabálykönyv terjedelméhez képest). Mégis sok-sok döntést kell meghozni benne, és a stratégia felállítása sokszor igen komoly gondolkodást igényel.
A játékban sokféle forrásból szerezhetünk pontot, bár természetesen az elsődleges cél a marhák szállítása. Azonban ahogy A Mars terraformálásában is, itt is sok minden múlik a játékosok tempóján – ha valaki siet, és az akciómezők átugrásával folyamatosan marhaszállítmányokat ad le, a játéknak hamar vége lesz (a munkaerő-piac jelölő lekerül a tábláról). A stratégia egyik központi eleme tehát a tempó – ugyan sok szuper akciómező van a táblán, de
ha a többiek sietnek, én sem lazsálhatok, állhatok meg lépten-nyomon egy-egy akcióra – nekem is bele kell húznom, hogy minél többször leszállíthassam a marhákat.
Eközben persze mérlegelni kell, melyik mezőn érdemes megállni, új marhákat vegyek, esetleg pénzt gyűjtsek, küldetéskártyát húzzak, új munkásokat béreljek fel, új akciómezőt helyezzek le vagy a mozdonyomat léptessem előre? Biztos, hogy nem lesz mindenre időnk és lehetőségünk, így folyamatosan alkalmazkodni kell az adott helyzethez: mi érhető el épp a marha-, és a munkaerőpiacon, illetve milyen kártyák vannak épp a kezünkben. Persze az, hogy épp mit sikerül felhúzni a paklinkból szerencse kérdése – a játék azonban lehetőséget biztosít a lapok végleges eldobására és cserélgetésére, így nem érezzük magunkat teljesen kiszolgáltatva a szerencsének.
Szeretnék megjegyezni néhány apró dolgot, amire friss játékosként talán nem lesz egyszerű ráállítani az agyunkat. 🤯
A játékban minden - jel költséget jelent, minden + jel pedig kedvezményt – ha nincs a pénz értéke előtt előjel, az egyszerű bevétel. A mínuszt még meg lehet érteni, persze ennyi pénzt veszítünk – de a plusz jel (pl az 5a akciómező), már egy kicsit csalóka. Szóval a +1-es van az adott akció alatt, az nem azt jelenti, hogy plusz egy pénzt kell fizetnünk, hanem, hogy annyival kevesebbet. Az előjelek e csavarja persze logikus egy idő után, csak bele kell szokni, hogy a kedvezményt a játék nem mínusszal, hanem plusszal jelöli. 😪
Az, hogy a mozdonyunk épp melyik állomásnál áll, és hogy hova szállíthat két különböző dolog. A vasúti sín fölötti sorban vannak azok a városok, ahova a marhákat szállíthatjuk; ez pedig mindig a kezünk összértékétől függ. Mindig azok a városok érhetők el a szállítás során, amelyek pontértéke egyenlő, vagy kisebb, mint a kezünk értéke. Ekkor megnézzük a mozdonyunk épp hol áll, és ráfizetünk annyit, ahány piros kereszt van a mozdonyunk orra és a célállomás között – de ekkor NEM mozgatjuk a célállomáshoz a mozdonyt!
A mozdony mozgatása ahhoz kell, hogy a vasút alatti részen az állomásokat elérjük, és fejlesszük, illetve állomásfőnöket nevezzünk ki extra pontokért. Az, hogy mozdony hol áll, tehát csak másodlagos szempont a szállítás során, és mindig rá lehet fizetni, ha épp hátrébb állunk, mint kellene (ha pedig előrébb, akkor ingyenes a szállítás, és továbbra sem kell visszalépkednünk a vonattal). Azt tapasztaltam, hogy új játékosként ezeket a dolgokat kicsit nehéz elsőre megérteni, ezért is javaslom, hogy nézzünk végigjátszás-videókat, vagy böngésszünk fórumokat, hogy biztosan minden szabály letisztuljon bennünk. 🧐
A nagy western utazás egy igazán izgalmas pakliépítős társasjáték, kezdve azzal, hogy szebbnél szebb bocikat gyűjthetünk egészen addig, hogy lázasan izgulunk: csak jussunk el még egy szállítmánnyal Kansasbe a játék vége előtt. Bizony egy-egy ritka fajtának nagyon tudunk örülni, ha épp sikerül felhúznunk a paklinkból – ez az izgalom pedig végigkíséri az egész játékot. 🤩
A játék során sokféle forrásból származnak a pontjaink, így az izgalom a játék végén a tetőfokára hág: vajon ki a győztes? Ez a játék során nem egyértelmű, mert egy idő után nem lehet követni, hogy az ellenfél pl. hány magas értékű marhát vásárolt már meg, illetve hány küldetését tudta teljesíteni. Én személy szerint szeretem azokat a játékokat, ahol csak a játék végén válik egyértelművé, ki a győztes, így nem rontja a morált az, ha valaki a játék közben nagyon „elhúzott” a pontjaival (ezt itt ugyanis észre sem vesszük sokszor).
A játékot minden tapasztaltabb társasjáték-rajongónak ajánlom, a BGG listájának előkelő, 10. helye egészen jól jellemzi a játék által nyújtott élményt és az újrajátszhatóságot. Biztos, hogy a stratégiai játékok kedvelőinek ez egy kötelező darab a gyűjteményében! 😉