
Ebben a bejegyzésben két különleges társasjátékot szeretnénk bemutatni nektek, melyek a flip and write mechanizmus képviselői, akárcsak a Metro X. Ezekben a játékokban kártyákat csapunk fel és mindenki egy papír alapú játékostáblát töltöget ki tollal, vagy színes ceruzával. Mindegyik kártya egy-egy „feladatot” ábrázol, amit mindenki végrehajt a saját kis papírján. Ezt egészen addig folytatjuk, amíg be nem telik a játékterületünk, vagy a játékszabály úgy nem rendelkezik. Most pedig lássuk az eddig megjelent legjobb flip and write játékokat! 😊
Az első játék a Köszöntünk… álmaid városában!, egy 2018-as megjelenésű társasjáték, amely mellé egyszerre akárhány játékos leülhet (nem viccelünk!). Ebben a játékban építészek vagyunk, akik az ’50-es évek Amerikájában lakóparkokat terveznek. A játékostábla (a papíron) két részre oszlik, a felső részen játszunk, az alsó részen egy kis pontszámítási segítséget kapunk.
A játék igen egyszerű: felhúzunk kártyákat, a rajtuk lévő számokat pedig ráírjuk egy utca házaira, ezzel „építkezünk”. Fontos szabály azonban, hogy a házszámok egy utcában csak növekvő sorrendben szerepelhetnek és egy házszám nem szerepelhet kétszer (mint a való világban), azonban kimaradhatnak házszámok (ez egy szokatlanabb megoldás). Ez eddig mind szép és jó, de ennél sokkal többet ad a játék: egy-egy házszám felhasználásakor egy különleges képességet is végrehajthatunk.
A kártyákból három paklit képezünk és minden körben felhúzunk egy-egy kártyát mind a három pakliból. A játék igen okos megoldása, hogy a kártyák mindkét oldalát kihasználjuk: az egyik oldalán a házszámok (1-15) vannak, a másik oldalán pedig a képességek. Így, amikor megfordítunk egy kártyát és a pakli mellé helyezzük, egy házszám-képesség kombinációt képzünk. Körönként a játékosok ezekből a kombinációkból választanak úgy, hogy a házszámot ráírják az három utca egyik házára, ezután pedig végrehajtják a képességet.
A játékban 6-féle képességgel találkozhatunk:
A játék másik trükkös megoldása, hogy az ingatlanos segítségével lakóparkjaiért mindenki egyedi pontozást alakíthat ki magának. Ha több 3 vagy 4 tagú lakóparkot építettél, az ingatlanossal növelheted ezek értékét, hogy több pontot hozzanak a játék végén. Alapvetően minden képesség úgy működik a játékban, hogy az alsó, pontozó mezőn besatírozgatjuk melyik képességből mennyit használtunk fel, és a játék végén minden területen a legkisebb, még nem besatírozott számot kapjuk meg pontként (vagy piros mező esetén pontlevonásként).
Ha már a mínusz pontokról beszélünk: a játékban háromszor van lehetőségünk passzolni, vagyis kihagyni egy házszám-beírást. Ekkor a játékostáblánk jobb alsó sarkában lévő hatszögek közül ki kell satíroznunk egyet. Amint ez háromszor megtörténik valamelyik játékosnál, a játék véget ér. Minél több passzt használunk, annál több mínusz pontban részesülünk, akárcsak a BIS képesség esetén.
Ha ez mind még nem lenne elég, küldetések is vannak a játékban! Minden játékhoz három küldetést választunk ki (No1, No2 és No3 pakliból), amelyek teljesítéséért a játékosok versengenek egymással, aki először teljesít egy küldetést (pl. építs meg 2 db 3-as és 1 db 5-ös lakóparkot), az megkapja a kártyán szereplő nagyobb pontszámot – a többiek a küldetést még teljesíthetik, de csak kevesebb pontért.
A Köszöntünk… álmaid városában! nagyon hasonlít a Metro X-re, de számos extrát ad hozzá képest: sokféle képesség, küldetések, játékvariációk, korlátlan játékosszám. Nagyon okos és egyedi megoldásnak tartom a kétoldalú kártyákat és az ingatlanos felértékelő képességét. Összességében nekem nagyon bejött ez a társas. A Doppelt so cleverhez hasonlóan ez is egy olyan társasjáték, amiről el tudom képzelni, hogy esténként leülök mellé akár munka után fáradtan is, mert szuper kikapcsolódást nyújt! 😊
A számolás után most következzen egy kis kreatívkodás: a Kartográfusok című társasjáték idén került a magyar játékboltok polcaira és tagadhatatlan, hogy elsöprő sikert aratott (már december közepére elfogyott, jelenleg is lehetetlen beszerezni!). Ebben a játékban térképészek bőrébe bújunk, akik egy ismeretlen vidéket térképeznek fel (mindenki elnevezheti magának), és rajzolnak le egy négyzethálós papírra. A táj tereptípusait (erdő, mező, folyó, város) különböző színek és szimbólumok jelölik – ezeket nem kötelező követni, mindenkinek a fantáziájára van bízva, hogy milyen jelöléseket használ a saját térképén.
A játékban kártyákat húzunk fel, melyek egy-egy tereptípust és egy tetriszelemet ábrázolnak. A játékosok ekkor berajzolják a térképükre az adott terepjelöléssel ellátott tetriszelemet. Erre nincs semmilyen kikötés, nem kell érintenie egy már korábban lerajzolt területet (természetesen a játékterületről nem lóghat ki), a játékosok forgathatják vagy tükrözhetik is az alakzatot. A játék fixen négy évszakból áll, melyekben adott szabályok szerinti kártyamennyiséget húzunk.
A játékban van egy nagy poén, méghozzá, hogy mindig jöhet egy szörnykártya: amikor ezt a kártyát felhúzzuk, a kártyán jelölt irányba a játékosok a szomszédjuknak adják a térképüket aki beletrollkodik egy kicsit… a szörnyek szándékosan nagy helyet kitöltő elemeken jelennek meg, amelyek mínusz pontot érnek minden évszak végén a körülöttük található szomszédos üres mezőkért (a szomszédos szó a játékban mindig csak a függőleges-vízszintes irányban vett szomszédos négyzeteket jelöli, a diagonált nem). Ezután a játékosok visszakapják a térképüket, és igyekezhetnek a szörnyes mezőket hamar körberajzolni az évszak végéig…
Node, nem csak a vakvilágba rajzolgatunk, bizony vannak céljaink is minden évszakban, amikért pontokat szerzünk. A játék elején 4 célkártyát osztunk ki (ezeket 4 külön pakliból osztjuk, így mindig változatosak) majd A, B, C és D jelöléssel látjuk el őket. Minden évszakban más-más betűpár játszik, pl. tavasszal az A-B, míg nyáron a B-C célkártyákat kell figyelni – így tehát mindegyik kétszer pontoz a játék során. Mindegyik küldetés más-más területtípusra koncentrál, így kisebb az esélye annak, hogy egy-egy jó tetrisz elhelyezéssel több célnak is eleget teszünk.
A Kartográfusok egy frappáns flip and write társasjáték, amit még egy kis interakcióval is megspékeltek a szörnyeken keresztül. Ez egy rajzolgatósabb, kreatívabb játék, mint a Köszöntünk, sokan játsszák színes ceruzával, így a játék végére egy csinos kis térképünk lehet, és az alkotásainkat gyűjthetjük is a dobozban, hogy aztán következő játék előtt újból megcsodálhassuk őket. Ezt a játékot is akárhányan játszhatjátok egyszerre, így egy házibulin elővenni szinte kötelező, már csak a trollkodós szörnyek miatt is! 😉
A roll and write vagy flip and write játékok igen népszerűek manapság, ez is mutatja azt, hogy nem kell egy társasjátéknak feltétlenül csilli-villinek lennie, sok-sok komponenssel, minifigurákkal, fakockákkal… csak legyen egy jó koncepció, átgondolt pontozási rendszer és az emberben egyből beindul a versenyszellem! 😊 A legjobb bennük, hogy könnyen taníthatóak, és egy-egy partit emlékbe is elrakhatunk, hogy utólag visszagondoljunk a sikereinkre, vagy pl. egy-egy jól sikerült Kartográfusok térképben gyönyörködjünk.
Akinek eddig kimaradt flip and write játékok világa, a fenti kettő mellett még ajánlom a Metro X-et is, amiről ebben a posztban olvashattok. A roll and write mechanizmus gyöngyszemei pedig a Ganz schön clever és a Doppelt so clever bingó-játékok, amelyekben nem csak a szerencsés dobás számít, hanem meglepően sok taktikázást is igényelnek (a Ganz schön cleverről itt írtunk). Aki pedig nem akarja papírhalommal szennyezni a környezetet, a játékok lapjait le is lamináltathatja, amiről pl. a táblafilc könnyen letörölhető a partik végén.
A Köszöntünk… álmaid városában! társasjátékot a Gémklub jóvoltából próbálhattuk ki, köszönjük nekik a lehetőséget!