Állati jó kártyajátékok: A Kereskedők Völgye és Origami

A Kereskedők Völgye és az Origami két hasonló jellegű gyűjtögetős kártyajáték 2-4 fő részére. Mint oly sok kártyajáték esetén, itt is az előnyök között említhető a kis doboz, azonban a kártyákon lévő szövegezés miatt a játékok nem nyelvfüggetlenek. Mindkét játék paklija különböző típusú állatkártyák csoportjából épül fel, és minden játék előtt a saját elképzelésünk szerint állíthatjuk össze a paklit, ami egyedivé teszi a játékalkalmakat. Nézzük a hasonlóságokat és a különbségeket!

A Kereskedők Völgye

A Kereskedők Völgye a Snowdale Design kiadó 2015-ös megjelenésű kártyajátéka, melynek azóta egy folytatása is megjelent (A Kereskedők Völgye 2.). A játékban gyönyörűen illusztrált kártyákat 5 szellemes névvel ellátott állatcsoportra osztjuk: vannak itt gyűjtögető repülő mókusok, lendületes vörös arák, egyezkedő óriáspandák, tolvaj mosómedvék, hazardőr párducmacskák és alkalmazkodó sisakos kaméleonok. Minden játékba játékosszám +1 féle állatpakli kerül, és ami a legjobb, hogy a játékszabályban kapunk egy kis segítséget a választáshoz, néhány tippet arról, hogy a különböző állatpaklik milyen irányba vihetik el a játékélményt, ezzel könnyítve a döntést.

A Kereskedők Völgye pakli-, és szettépítős társasjáték:

• pakliépítős, hiszen minden játékosnak van egy saját húzópaklija, amiből húzza a kártyáit, azonban ez a pakli a játék elején meglehetősen értéktelen: a választott állatpaklik 1-es értékű lapjait tartalmazza és annyi Ócskaságot (1-es értékű, „értéktelen”) hogy az kiadja a 10 db kártyát. A játék során igyekszünk minél értékesebb kártyákkal bővíteni a paklinkat és az ócskaságoktól megszabadulni.
• szettépítős, hiszen a játék célja 8 db rekesz létrehozása magunk előtt. A rekeszekbe azonos típusú állatkártyákat rakhatunk (Ócskaságot nem) és minden rekesz száma megegyezik a bele rakható kártyák összeértékével. Például az 1-es számú rekeszt már a játék legelején megépíthetjük, hiszen ide elég egy 1-es értékű állatkártyát lehelyeznünk. A 2-es rekeszhez azonban már egy 2-es értékű kártya kell (ritka esetben kerülhet ugyanis hozzánk két ugyanolyan 1-es értékű kártya), a 3-as rekeszt pedig már kirakhatjuk vagy egy hármas értékű állatkártyával, vagy 2 db kártya kombinációjaként: ugyanolyan típusú állatpakli 1-es és 2-es kártyájának felhasználásával.

A játékban a kártyákat több célra is használhatjuk, az egyik lehetőség a rekesz építése a fentiek alapján. Azok a kártyák, amelyek a rekeszbe kerültek, többé nem használhatók. Másik lehetőségünk (és erre Ócskaságokat is használhatunk), hogy az 5 kártyát kínáló piacról új kártyákat építsünk be a paklinkba. Ehhez a kezünkben lévő kártyákkal kell fizetni úgy, hogy a megvásárolandó kártya árát kihozza az eldobott kártyáink összértéke. Túlfizetés lehetséges, azonban ennek mértéke kisebb kell legyen, mint a fizetéshez használt bármelyik kártya értéke (így tehát nem dobálhatunk el további, számunkra felesleges kártyákat). Fontos, hogy az eldobott kártyák a saját dobópaklinkra kerülnek, tehát előbb-utóbb majd visszakerülnek a kezünkbe.

Minden kártyán találunk egy egyedi képességet. Ha a kártya Módszer típusú, akkor annak képessége a kijátszásával aktiválódik: a kijátszás nem egyenlő a rekeszépítéssel, ekkor egyszerűen a dobópaklinkra helyezzük a kártyát. Ha a kártya Állandó képességgel rendelkezik, akkor amíg a kezünkben van, élvezhetjük az előnyeit: például 5 helyett 6 lesz a kézlimitünk a Sütikkel, vagy a Régiségkereskedő segítségével úgy rakhatunk ki rekeszt, hogy az Ócskaságokat is tartalmazhat. A játékban vannak nagyon izgalmas képességű kártyák, amelyek sokat segíthetnek pl. az új kártyát megszerzésében, ezért ügyesen fel kell tudnunk mérni, melyek azok a kártyák, amiket megtartunk, újra és újra használva képességüket, és melyek azok, amiket „elégetünk” és a rekeszépítéshez használunk fel.

Vélemény

A Kereskedők Völgye egy nagyon jól összerakott kártyajáték, ahol a variálható pakli miatt mindig egy kicsit más a játékélmény. A mókusok a gyors rekeszépítésben segítenek, a pandák a piacra vannak hatással, a mosómedvék a játékosok közötti interakciót növelik – egymástól csenhetünk lapokat például – a kaméleonkártyák másoló képességekkel rendelkeznek. Személyes kedvencem a párducmacska-pakli, ehhez még egy dobókocka is tartozik – egy kis plusz izgalomfaktort ad a játékhoz.

Tetszik, hogy nem evidens, hogy az ember hogyan alakítja ki a rekeszeit, hány kártyából/melyik típusú állatból, ez mindig az épp a piacra kerülő kártyáknak és így az aktuális stratégiánknak a függvénye.

A játékban egyedül a versenyfutást nem szeretem, hogy addig tart, amíg egy valaki ki nem rakja a 8. rekeszét.

Így hiába vannak már a nyerő lapok a kezemben, ha valaki hamarabb sorra kerül, és előttem megépíti az utolsó rekeszt, ő nyert – ez pedig egy kicsit kiábrándító. Azonban maga a pakli annyira szép, a kártyák kiváló minőségűek, a rajzok szépek és saját hangulatuk van – szívesen ülök le bármikor mellé egy jó partira. 😊

Origami

Az Origami egy 2017-es megjelenésű kártyajáték, ahol szintén az állatoké a főszerep, bár ezek az állatok nem hús-vér élőlények, csupán papírból hajtogatott figurák. Itt is szetteket építünk, és különböző kisebb értékű kártyákkal fizetünk értékesebb kártyák kijátszásáért – az origamik hajtogatásáért. Ebben a játékban szintén variálható a pakli összetétele, 5 féle állatcsoport közül válogathatunk, életterüktől függően: házi, mezei, szavannán élő, tengeri vagy repülő állatok.

A játék célja, hogy amíg kétszer elfogy a húzópakli, kettő darab, minél több és értékesebb kártyából álló szettet építsünk a kártyák magunk elé helyezésével. A kezdőlapjaink mellé a közös kínálatból – a húzópakli mellé felcsapott 4 lapból - szerezhetünk új kártyákat. A szettbe építéshez a kártya árát (fekete szám) a kézben lévő kártyáink hajtogatási értékével (fehér szám) fizetjük ki – ezeket a kártyákat eldobjuk. Fontos, hogy ebben a játékban nem lehet túlfizetni, a kiszemelt kártya árát pontosan kell tudni kifizetni az eldobott lapjaink hajtogatási összértékével. A fekete és a fehér számon kívül minden kártyának van egy pontértéke - ezt nem számokkal, hanem szimbólumokkal jelöli a játék – valamint szöveges formában egy képessége. Csak a szettjeink tetején lévő kártyák képességét használhatjuk, ezt azonban több alkalommal is megtehetjük.

Néhány kártyának azonnali hatása van, ami a szettbe építéskor aktiválódik, mások különleges akcióval bírnak, melyet a játékosok többször is kihasználhatnak - megint mások a játék végi pontozásnál hasznosak, plusz pontokhoz juttatják tulajdonosaikat. A szettépítés fontos szabálya, hogy a kártyákat egymásra kell helyeznünk, így letakarva a korábbi kártyák képességeit. Ezen kívül a szettek között maximum +1 kártya eltérés lehet, tehát felváltva kell a két gyűjteményt bővítenünk.

Vélemény

Az Origamiban a játékosok relatíve könnyen jutnak új kártyákhoz, azonban az értékesebb kártyák kijátszásához (szettbe építéséhez) a pontos fizetés miatt sok-sok kártya gyűlik össze a kezekben, és a húzópakli is rohamosan fogy. Ennek a játéknak is az a lényege, hogy jól mérjük fel a kártyák hasznát, az értéktelenekkel fizessünk és a hasznosabbakat játsszuk ki a szettjeinkbe. Az értékes képességekkel rendelkező kártyák általában kevesebb pontot érnek a játék végén, így a kártyák „erőssége” jól ki van egyensúlyozva.

Tetszik a játék alapötlete, hogy a kártyák kijátszásához adott számú hajtogatást kell megtennünk, azonban ehhez hozzátenne, ha a képeken a valódi origami állatok lennének, és nem csak ezek a háromszögekből álló képek: szépek, de ilyet hajtogatni nyilván lehetetlen. Az origami témánál maradva az első játékos jelölőt (egy pillangót) meg lehet hajtogatni egy leírás alapján a dobozban elhelyezett fekete papírlapból. Ezt jó ötletnek tartom, hiszen valamennyire az origami is megjelenik így a játékban, azonban a pillangót nehéz úgy visszatenni a dobozba, hogy szép állapotban maradjon. A másik számomra zavaró dolog a kártyákon a hajtogatási értékek (fehér számok) mérete és stílusa. Valamiért a fehér szám mögé még fehér hátteret helyeztek, ami nem segíti az olvashatóságot – ennek tetejébe még igen kicsi a mérete is.

A fentiektől eltekintve az Origami egy könnyed kártyajáték, amelyhez nem kell hosszú szabálymagyarázás, és bármikor le lehet ülni vele egy gyors partira. Ez a játék A Kereskedők Völgyéhez képest kevésbé versenyszerű, a játéknak adott a végpontja, melyet minden játékos pontosan követni tud, és ennek megfelelően alakíthatja stratégiáját. A végén az nyer, aki a legtöbb pontot gyűjtötte össze a rendelkezésre álló idő alatt, és nem az, aki a leggyorsabb volt.

Összegzés

A két játék számomra a játékélmény szintjén nagyon hasonló, ugyan A Kereskedők Völgye jóval összetettebb, izgalmasabb társasjáték, mégis a versenyszerűsége nekem picit levon az értékéből és így egy szintre kerül a gyors és könnyed Origami játékélményével.

A kártyák minősége sajnos nem említhető egy lapon, A Kereskedők Völgyében minőségibb a papír és az illusztrációk is szebbek, míg az Origamin sajnos meglátszik a kisebb büdzsé. Az Origami mellé egyszerűsége miatt azonban simán leültethetünk egy tapasztalatlanabb játékost is, míg A Kereskedők Völgye egy kicsit több energiabefektetést igényel. Főleg a pakliépítés lehet szokatlan annak, aki még nem találkozott ezzel a játékmechanizmussal. Kicsit azt is sajnálom mindkét játéknál, hogy 4 főre limitált a játékosszám, többször előkerülnének nálunk is, ha lehetne legalább 5-6-an játszani őket. A Kereskedők Völgye 2.-ben újabb állatpaklikat kapunk, így elképzelhető, ha ezt az első doboz kártyáival keverjük akkor játszhatunk nagyobb játékosszám mellett is – ezt még azonban nem volt alkalmunk kipróbálni.

Ugyan mechanizmusukat tekintve tartalmaznak hasonló megoldásokat, a nehézségük különböző, A Kereskedők Völgye talán egy kicsit nehezebben emészthető, nem feltétlenül belépő szintű társasjáték, míg az Origamit abszolút abba a kategóriába sorolnám. Összességében mindkét játékot „állati jónak” tartom és bátran ajánlom őket! 😊

Az Origamit a Gémklub jóvoltából próbálhattuk ki, köszönjük nekik! 😊