Egy nem mindennapi családi társasjáték: Arnak elveszett romjai

Az Arnak elveszett romjai egy 2020-as megjelenésű társasjáték, amely idén, 2021-ben került a társasjátékboltok polcaira. A játék ragyogó üstökösként szelte át a társasjátékos világ egét, viszonylag friss megjelenése ellenére máris a családi világranglista 4. helyére repült, és nevezték a Kennerspiel des Jahres 2021 díjra is. Nem kis teljesítmény, ugye? Ha felkeltettük a kíváncsiságotokat, tartsatok velünk egy expedícióra, ahol felkutatjuk Arnak elveszett romjait.

Áttekintés

A játékosok két régészt irányítva (munkáslehelyezés) fedezik fel Arnak romjait, különböző helyszínekre küldve őket ásni vagy felfedezni. A helyszínek (akcióhelyek) sora folyamatosan bővül, ahogy a régészek egyre messzebbre jutnak az alaptábortól. Az új helyszínek felfedezésekor felébresztjük a sziget ősi őrzőit, akik mindaddig félelemben tarthatnak minket, amíg le nem győzzük őket.

A templomsávon előbb értékes írott forrásokat tanulmányozunk, majd lejegyezzük az új tudást a noteszünkbe. Az utazáshoz használt járműveket, illetve a kutatáshoz szükséges nyersanyagokat eszköz-, és ereklyekártyák segítségével szerezzük meg, melyekkel folyamatosan bővítjük a paklinkat (pakliépítés). A játékot előre meghatározott öt fordulón keresztül játsszuk, és a végül a legtöbb ponttal rendelkező játékos nyer.

Nyersanyagok

A játékban 5-féle nyersanyaggal találkozunk, ebből a legkevésbé értékes a pénz és az iránytű; előbbit az eszközök vásárlására költjük, utóbbi pedig a felfedező expedícióinkba, kutatásainkba fektetett energiát jelképezi. Három különleges nyersanyagra pedig a kutatásainkhoz van szükség: ezek a kőtábla, nyílhegy és a drágakő. A játékban ezek különleges 3D-s jelölők, meglepő kidolgozottsággal – amikor megkaparintunk végre egyet-egyet igazi kincsként fogunk rájuk tekinteni.

A nyersanyagok igen szűkösek a játék során, sosem kapjuk őket ajándékba, a játékban nincs termelés fázis, bizony minden egyes darabot a tíz körmünkkel kell összekaparni. A játék legtöbb akcióhelye egyébként nyersanyagok gyűjtésére irányul, de mivel csak két munkásunk van, nem árt beszerezni néhány eszközt és ereklyét is, melyek ellátnak minket utánpótlással.

Kártyák

A kártyák kettős szereppel bírnak, ahogy azt más pakliépítős játékok is gyakran alkalmazzák (pl. Maracaibo). A kártyát kijátszásakor vagy utazásra használjuk – utazásikonokat a kártya bal felső sarkában találunk (csizma, autó, hajó, repülő); vagy alkalmazzuk a kártya hatását. A villámmal megjelölt akciók „ingyenesek”, azaz nem számítanak „fő tevékenységnek” a körünkben. Ilyen villámos akcióból tetszőleges mennyiségűt végrehajthatunk ha sorra kerülünk, de egy dolgot ne feledjünk: az ingyenes akciók mellé választanunk kell egy fő akciót is. Ez lehet az ásás (már létező helyszín használata), felfedezés (új helyszín felfedése, használata), kutatás vagy kártyavásárlás.

Az aktuális fordulót egy Holdbot jelzi, és ahogy halad előre a játék (és lesz az újholdból telihold) úgy mozog a Holdbot a táblán. A Holdbot pozíciója határozza meg a kártyakínálatot: minden alkalommal a Holdbot bal oldalára ereklye kerül, a jobb oldalára eszközkártyákat húzunk fel. A játék előrehaladásával egyre több ereklye és egyre kevesebb eszköz lesz a kínálatban, hiszen előbbieket jó eséllyel a játék vége felé tudjuk inkább megfizetni, utóbbiak pedig az induláskor hasznosabbak. Természetesen minden megvásárolt kártya valamennyi győzelmi pontot is ér.

Helyszínek és őrzők

Helyszínekből háromfélét különböztetünk meg: az alaptábor helyszínei a játék legelejétől elérhetőek számunkra, míg az egyes és kettes számú helyszínek a tábortól messzebb eső, gyalog nem megközelíthető rejtett helyszínek. Ezek felfedezéséhez iránytűkre és valamilyen járműre (autó, hajó, repülő) lesz szükségünk. Felfedezéskor megkapjuk a helyszínen található bálványjelölőt (valamilyen azonnali bónuszt ad), majd felfedünk egy, a helyszín típusának megfelelő akciólapkát. Ekkor az új akciót végre is hajthatjuk, majd felhúzunk egy őrzőt is a helyszínre.

Az őrzők különböző ősi lények, van köztük óriáspók, sárkány, vadmacska, főnix stb. Az őrző jelenléte nincs hatással az akcióra, ám ha a forduló végéig nem távolítjuk el, félelmet generál – vagyis egy félelemkártyával (-1 pont) gazdagodik a paklink. Az őrző tiszteletének kivívásához/legyőzéséhez a lapkán látható áldozatot kell bemutatnunk neki – ekkor megkapjuk az őrzőt, és egyszer a játék során alkalmazhatjuk a jobb felső sarkában lévő bónuszt.

Ugyan a játékszabály azt írja, „legyőzzük az őrzőt”, de nekem személy szerint sokkal jobban tetszik az a gondolat, hogy kivívjuk a tiszteletét. Azért szeretek erre így tekinteni, mert az őrzők nagy része valamilyen utazásikont ad, és szerintem nem véletlen, hogy az óriásbéka hajónak, a főnix repülőnek, a vadmacska szárazföldi járműnek számít – amint megnyerjük a lények bizalmát, használhatjuk őket vízi, légi és szárazföldi közlekedésre. 😊

Amikor egyszerűen ásunk, akkor egy már felfedett helyszínt használunk. Ekkor ugyanúgy meg kell fizetnünk az odautazás költségét, de iránytűre már nem lesz szükségünk hozzá. Mind az ásáshoz, mind a felfedezéshez munkást kell lehelyeznünk, de ebből minden játékosnak csak kettő áll rendelkezésére.

Kutatás

A kutatás-, vagy templomsáv egy olyan része a játéknak, amit nem szabad elhanyagolni. Ha feljutunk a tetejére, jelentős pontokat érő templomlapkákat szerezhetünk. Ehhez viszont fáradságos munkára lesz szükségünk, mert a templomsáv minden egyes lépcsője komoly nyersanyagigényt támaszt velünk szemben – és a különleges nyersanyagok gyűjtésének lényegében a fő célja az, hogy kutatásra fordítsuk őket.

Összegzés

Az Arnak elveszett romjai egy gazdagon illusztrált, igényes kivitelű társasjáték. Az a fajta játék, ami légkört teremt a gigantikus játéktábla kalandfilmbe illő helyszíneivel, a tekintélyt parancsoló őrzőivel és az egyedi kivitelezésű, 3D nyersanyagaival. Sok-sok megoldás benne tematikusan is teljesen a helyén van, és azt hiszem ez tipikusan egy olyan dolog, amit egy játékos keres a játékban. Kicsit belehelyezkedjek egy sztoriba, kicsit elszakadjak a valóságtól.

Az Arnak elveszett romjaiban nincs olyan megoldás, amely ne tűnne logikusnak a sztori alapján. Régészként érkezünk egy letűnt civilizáció romjaihoz; a vadon eleinte felderítetlen, és költséges expedíciókat kell szerveznünk, hogy újabb és újabb „lelőhelyeket” tárjunk fel, ahol aztán áshatunk. A közelebbi helyszíneket gyalog (csizma) a távolabbiakat hajó/autó segítségével, a még távolabbiakat repülővel érhetjük el a szigeten. Felderítéseink során különböző furcsa lényekbe botlunk, amelyek a sziget ősi helyszíneit védelmezik. A játék teljesen hozza az Indiana Jones filmek hangulatát, már csak egy kis zenét kell betenni mellé, hogy teljesen elvesszünk a világában.

Magát a játékot a családi kategóriában említik a 3-as alatti komplexitása miatt is (ez a BGG-n a „medium” kategória), no meg mégiscsak a Családi világranglista 4. legjobb játéka jelenleg. De számomra nem érződik családi játéknak, mert bár nem bonyolult - a játékban gyakorlatilag csak nyersanyagokat gyűjtögetünk, hogy utána elköltsük a kutatássávon; teljesen egyértelmű tehát a cél - de az addig vezető út összesen két munkással bizony igencsak rögös tud lenni!

A játék a két munkás miatt nagyon beszűkül és komoly előre gondolkodást igényel, hogy eldöntsük, azt a kettőt ebben a fordulóban mégis mire akarjuk ellőni.

Például: a legtöbb mozgáshoz a templomsávon egyszerre kell nyílhegyet és kőtáblát költeni, viszont nincs olyan akciómező, ahol ezt a kettőt egyszerre kapnánk meg (1 munkással nem oldható meg).

Emiatt aztán nagyon megfontoltan kell az új kártyákat és a segédeket kiválasztani, a bálványok használatát időzíteni, hogy minden pontosan ki legyen számítva és minden egyes lépésünkhöz összekaparjuk valahogyan a szükséges nyersanyagokat. Egyáltalán nem lehetetlen, sőt a sok bónusz (kutatás bónuszlapkák, bálványok és a rekeszbónuszok) azért van ott, hogy több opciónk is legyen. De a sok utánaszámolás, előre tervezés miatt egy-egy játékos köre bizony el tud húzódni, és 4-en még nem sikerült 2 és fél óránál hamarabb befejeznünk egy partit.

Ezt a játékidőt látva pedig egyértelműen nem egy szokványos családi társasjáték juthat az eszünkbe, hanem inkább egy nehezebb euró. Sőt, maga az asztalkép (jó nagy hely kell) és a több mechanizmus (munkáslehelyezés, pakliépítés) és inkább ebbe az irányba mutat. A játékot egyébként egyértelműen 4-en a legjobb játszani, mert így sokkal nagyobb terünk van a taktikázásra: több helyszínt fedezünk fel, így több az akcióhely, nagyobb a kártyamozgás is a játéktáblán, hiszen 4-en többet is vásárolunk ezekből. A játékot játszottuk ketten is, de nem adott akkora élményt, hiszen ketten esélyünk sincs hasonló léptékű felfedezéseket tenni, mint a teljes létszámmal. Ketten lehet automa mellett is játszani, ez már kicsit segíthet a kevés felfedezés problémáján.

Összességében az Arnak elveszett romjai egy remek stratégiai játék, de annak való, aki szereti a szűk, erőforrás-menedzsmentes játékokat, és nem riad vissza hosszabb játékidőtől sem. Családi játéknak én semmiképp nem nevezném, legalábbis nem egy könnyed délutáni szórakozás egy átlagos család számára. A játéktábla Kígyótemplom oldala érzésem szerint sokkal nehezebb az alapnál, így bőven tartogat kihívásokat a gémerek számára is.

Köszönjük a Gémklubnak, hogy kipróbálhattuk a játékot!